Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)

Kovács Lajos: A 110 éves Vagongyár. A Rába-gyár története 1896-tól napjainkig

I

A háború után az ország súlyosan megrongálódott hidalnak és járműparkjának a helyreállítása volt a legfőbb cél, s ebből a győri gyár is kivette a részét. 1947-49 között a hídjavítási munkák és jóvátételi hídszállítások (18 darab) mellett elkészült a budapesti Arpád-híd, a vásárosnaményi Tisza-híd és a győri révfalusi híd. 1951-ben Szabadszálláson a RABA kivitelezésében elkészül az ország első, Európa második és a világ negyedik alumínium hídja. A Bulgáriát és Romániát összekötő emeletes Duna-híd 360 méteres szakasza is győri alkotás. 1955-56 között a Vagongyár alumíniumból készítette el a heluáni (Egyiptom) közúti és vasúti hidat.

Az újjáépítés első szakaszában nagy szükség volt darukra. 1947-ben készült el a 45 tonnás gőzdaru prototípusa, melynek gyártás 1948-ban indult. A 40-es évek végén jelentős volt még a Bleichert típusú villamos normál és emelőplatós targoncák, majd a V 27-es 2 tonnás villás emelőtargonca tervezése és gyártása. A targoncagyártás bővítésével a mezőgépgyártás egy időre fokozatosan megszűnt. 1950-54 között összesen 64 futódaru, 313 gőzdaru és 2 egyéb típusú darut gyártottak.

150