Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)
Szőnyi Eszter: Régi idők ásatásai. A terület régészeti kutatástörténete
Bár 1876-tól az évente megjelenő bencés gimnáziumi értesítőben Méry Etel, hol részletesebben hol csak a régiségtár gyarapodásaként beszámolt az előkerültekről, az anyag feldolgozása rendkívül problematikus. Még az egyes sírok anyagának egyben tartása sem mindig történt meg. A római temetkezéseket egyértelműen felismerték ugyan elkülönítve a kétféle (hamvasztásos és korhasztásos) rítust, a kelta és Árpád-kori sírok szétválasztása azonban a kezdeti időkben nem mindig sikerült. Az Árpád-kor datálása is csak az 1880-as évek végén, Börzsönyi Arnold munkásága során vált nyilvánvalóvá. Mivel ezek között a sírok között sok volt a melléklet nélküli, még hozzávetőlegesen sem ismerjük a számukat. Még rosszabb a helyzet a település anyagával. A sok töredékes tárgyat, hacsak művészi értéket nem képviseltek, esetleg a kerámiák feltűnő díszítést nem mutattak, nem is gyűjtötték be. Nem, vagy csak ritkán tudtak megfigyelni fakonstrukciós és földbe mélyített építményeket, még leginkább sütőkemencékről kapunk híradást. Sajnos a már múzeumban őrzött anyag sem kerülte el a viszontagságokat. A bencés gyűjteményben talán még egyértelműen meghatározott tárgyak a rajtuk lévő kis címke alapján azonosíthatók voltak. Az államosításkor azonban a hirtelen és szervezetlen múzeum átadás (egykori szemtanúk szerint a rendházból sürgősen eltávolított gyűjtemények anyaga napokig „kupacokban állt” a Széchényi téren, ugyanis a jelenlegi múzeum épületben még nem volt kialakított hely az elraktározásukra) során az anyag egy része eltűnt, más része elkeveredett. Az új múzeumban 1953-ban hamar munkával, szocialista műszakban végzett leltározási kampány sem vált a rendezés javára. Számos, jellegzetessége folytán később beazonosítható tárgy keveredett az ismeretlen lelőhelyű darabok közé. A tucatárut azonban később már lehetetlen volt felismerni. így talán megbocsátható a később publikálóknak, hogy nem minden esetben tudtak tökéletes munkát végezni. 14