Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)

Kovács Lajos: A 110 éves Vagongyár. A Rába-gyár története 1896-tól napjainkig

Az első világháború éveiben hadimegrendelésekben nem volt hiány. Ez a gyár valamennyi termékcsoportjára vonatkozott. Nem csak a kapacitáskihasználtság volt teljes, de a folyamatos munkarendet is be kellett vezetni. Ennek ellenére a háború előrehaladtával egyre súlyosbodó munkaerő- és nyersanyaghiány (szén, vasérc), illetve a bér- és nyersanyagár növekedése visszafogta a nyereségességet. A fokozott termelés mégis megkívánta a fejlesztést. 1918-ban új acélöntődét helyeztek üzembe, s a vállalat alaptőkéjét 6 millió koronára emelték. 1918-al lezárult a korszerű nagyüzem kialakulásának folyamata, melynek eredményeként minden gyártási ághoz - vasúti kocsi, keskeny nyomtávú kocsi, híd- és vasszerkezetek, autó, katonai jármű, motoreke, emelő-berendezések és vasúti felépítmények — külön szerkesztési részlegek és műhelyek tartoztak. Volt saját acélöntödéje, anyagvizsgáló részlege, famegmunkáló részlege, kovácsüzeme, villamos erőműve, amely 350 villanymotort hajtott, saját gőzkazánja. A gyár 300 ezer nf területet foglalt el, 160 tisztviselőt és 3000-4000 munkást foglalkoztatott.

A háborús verség, a területi veszteségek, valamint az 1918-19-es forradalmak nagymértékben visszavetették a gyár termelését. A Tanácsköztársaság alatt háromtagú direktórium vette át a vezetést a munkástanácsok ellenőrzése mellett, de a termelés erősen lecsökkent — mindössze 229 szénszállító vasúti kocsi gördült ki az üzemekből. Ennek ellenére a cég anyagi helyzete a háborús nyereségéből beszerzett fa és vaskészleteknek köszönhetően nem volt rossz. 1920-ban a Wiener Bankverein és az 1911 óta jelentős részvényes osztrák Czjzek család mellett újabb részvénykibocsátással jelentős részesedést szerzett az ugyancsak osztrák Schoeller und Со. és a Verkehrsbank, bár a kibontakozást a szénhiány még ez évben is hátráltatta. Az infláció kezdetben kedvező hatással járt: a MÁV törlesztette adósságait, a termékek elkeltek, a gyár 1922-ben bővítéseket hajtott végre, ám az elszabaduló infláció lefékezte a fejlődést. Új gyártmányok kifejlesztésére nem került sor, a megkezdett sorozatokat 1925-27-re sorra befejezték.

142