Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)

Kovács Lajos: A 110 éves Vagongyár. A Rába-gyár története 1896-tól napjainkig

részt vehetett a párizsi világkiállításon, minek köszönhetően több nyugati nagyváros városi villamoskocsikat (Amszterdam, Antwerpen), London földalatti vasúti kocsikat rendelt, majd jelentős személy- és tehervagon szállítmány indult Egyiptomba, Kelet- Indiába, Costa Ricába és Dél-Afrikába. A sikerek a versenyképes áraknak, jó minőségű gyártmányoknak (a személyvagonokban pl. már villanyvilágítás működött), és a betartott szállítási határidőknek voltak köszönhetőek. A vasúti kocsik gyártása egész 1978-ig j elentős tételét j elentette a gyár termékpalettáj ának.

Mivel a vasúti kocsik piacán uralkodó kiélezett verseny többnyire még az exportszállítás mellett is korlátozta a nyereségességet, ugyanakkor a kibontakozó közúti közlekedés ekkor még valóban beláthatatlan távlatokat sejtetett. így fordult a jó üzleti érzékű tulajdonosok érdeklődése az autógyártás felé. A profilszélesítés első jele az akkumulátorgyártó részleg 1899-es létrehozása volt, s ettől kezdve melegen tartották a közúti gépjárműgyártás gondolatát, amely 1902-től vált valósággá. Addig is tárgyalások folytak egyrészt cégekkel a motorgyártás, másrészt a bécsi katonai körökkel a katonai szállítóeszköz-gyártás lehetőségével kapcsolatban.

Amikor 1903-ban a gyár megvette a Stoltz rendszerű gázkazán és gázmotor szabadalmát, nem csupán gőzüzemű vasúti kocsik, hanem gőzautók gyártására is gondoltak. 1904-ben el is készült egy mintadarab, ám hamar felismerték, hogy a gőzautó nem lehet versenyképes a benzinmeghatású járművekkel. A gőzüzemű Stoltz motort inkább vasúti motorkocsikba építették be 1909-ig. A gyár első benzinmotoros járművét, a tervezője nyomán „Tlaskal-vontatónak” nevezett vontatót 1905. márciusában mutatták be az V. Bécsi Nemzetközi Autókiállításon. A világ első négykerékhajtású, négykerékkormányzású benzinmotoros járműve nagy feltűnést keltett, de sorozatgyártására nem került sor, mert 40 lóerős motorja gyengének bizonyult. Magyarországon Csonka János és Bánki Donát végzett úttörő munkát a motoros járművek gyártása terén. Amikor a posta pályázatot írt ki csomagszállító autók gyártására, a Vagongyár is megbízást kapott 4 jármű előállítására.

136