Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)

Szőnyi Eszter: Régi idők ásatásai. A terület régészeti kutatástörténete

Az én feladatom a 19-20. század folyamán a területről és kissé tágabb körzetéből származó régészeti megfigyelések és az előkerült leletek áttekintése.

A terület régészeti értékeiről az első adatokat a mai Magyarország legrégibb vidéki múzeumába - az 1859-ben alapított - győri bencés gyűjteménybe az 1860-as évek elején bekerült szórványos „homokgödri” leletek szolgáltatták. A nagyobb léptékű földmunkák ezután kezdődtek a területen, amelyekhez a 70-es évektől már régészeti megfigyelések is kapcsolódtak. Ilyen volt a Gázgyártól délre az ún. „Újszállások” területén egy 6 és fél méter magas valószínűleg természetes halomlehordatása, amelyről rajz is készült és amelynek területén számos kelta és Árpád-kori sír látott napvilágot valamint néhány római pénz és egyéb lelet is előkerült.

A helyi sajtóban a Győri Közlöny hasábjain az érdekesebb leletekről tájékoztattak is: például Méry Etel a „Homokgödri kősírokról”, Fábry a halom leleteiről. A városi homokbányában is nagyobb intenzitással folyt a munka. Itt főleg római kori sírok és Árpád-kori településmaradványok voltak jellemzők. Az előkerülő nagyszámú lelet hatására a város külön felügyelőt bízott meg a leletek összegyűjtésével és múzeumba juttatásával. A régészeti szakfelügyeletet — mert ásatásról a szó mai értelmében nem beszélhetünk — a délutánonként helyszínre siető bencés múzeumőr látta el. Sírleírások, temetőtérkép, tárgyrajzok hiányában meglehetősen nehéz rekonstruálni a történteket.

12