Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)
Tomka Gábor: Elvermelt leletek. Üvegedény és csontveretes ládika egy középkori gödörből
i A ládikák egy része kétségkívül ereklyetartó volt. Erősen megkérdőjelezhető azonban, hogy vajon minden ládikának ez volt-e vajon az eredeti funkciója. A telepásatásokon előkerülő egyre szaporodó leletek ezt cáfolni látszanak. Annyi bizonyos, hogy ezeket a középkori mércével mérve kifejezetten igényes tárgyakat, melyeket kulcsra járó zárral is biztosítani lehetett, jelentős értéket képviselő, ám kisméretű tárgyak tárolására használhatták. Az ereklyék mellett elsősorban világi kincsek: pénz és ékszerek, esedeg fűszerek jöhetnek szóba. A ládikák jelentős része egyházi környezetből származik. Ennek elsődleges oka, hogy az egyházi kincstáraknak volt a legjobb esélyük arra, hogy háborítatlanul fennmaradjanak. Itt sem a ládikák megbecsülésének, hanem a bennük tartott üdvöt ígérő ereklyék tiszteletének köszönhető, hogy számos hasonló tárgy fennmaradt. Feltűnő azonban, hogy ásatások során nem kevés ládika, illetve töredékei világi hatalmi központokból, várakból került elő (pl.: Chillon (Svájc), Castle Acre és Ludgershall Castle (Anglia), Blois (Franciaország), Hitzacker és Holzheim (Németország). Néhány ládika városias településeken, illetve kereskedő telepek közeléből bukkant napvilágra — (pl.: Schleswig, Emden (Németország), York (Anglia). Bátran állítható, hogy efféle ládikák még a győrihez hasonló, aránylag egyszerűbb kivitelűek sem nem tartozhattak az átlagember tulajdontárgyai közé. Jelentősebb egyházi központ vagy magasabb rangú egyházi tisztségviselő, jelentősebb nemesember, vagy lelőhelyünkön legvalószínűbben tehetős kereskedő alakja sejlik fel a lehetséges birtokosok között. Ugyanez a réteg, különösen a városi kereskedőké sejthető az ugyanitt előkerült üvegpalack hátterében is. Bár a végső következtetést legfeljebb csak a lelőhely teljes kiértékelése után lehet levonni, nem tűnik lehetedennek, hogy a 13. században itt élt vendég telepesek (hospesek) anyagi kultúrájának emlékeire sikerült rábukkanni. 114
