Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)

Tomka Gábor: Elvermelt leletek. Üvegedény és csontveretes ládika egy középkori gödörből

Az egyéb sírmellékletek alapján a 6-7. századra keltezhető népvándorláskori dobozkák után biztos kronológiai fogódzót ad a legutóbb példaértékűen feldolgozott werdeni ereklyetartó ládika (8.sz.2.f.) és az Ottó-pénzekkel díszített wunstorfi doboz (10.sz. vége). Emdenben cseréptöredékek keltezték a csontvereteket all. századra. Régészeti módszereken alapul több angliai példány korhatározása is: Castle Acre ládikaveretei 1140-1158 közötti pénzekkel keltezett rétegekből kerültek elő. Yorkban a teljes dobozfedél a 11.sz. közepére datálható, de csontveretek szórványosan előkerültek 11-12. századi, sőt 13-14. századi rétegekből is. A Fritzlar—Wüstung Holzheim lelőhely lakótornya mellett talált ládikafedél 1100 körűire tehető. A Schleswigben talált csontfaragó műhely a 12-13. századra keltezhető, míg a chilloni ládikamaradványok egy az 1200-as években elfalazott fülkéből kerültek elő. Ládikánk közelebbi analógiái közül a salzburgi burszaformájú ereklyetartót, a churi és a zugi ládikákat all. századra, a seckaui dobozt all. század végére, a kölni St. Andreas

ládáját újabban a 12. századra, míg a naumburg— fritzlarit a 13. századra keltezik. Az Y alakú veretek elsősorban a 12. és 13. századra tűnnek jellemzőnek. Mindezeket, valamint a győri leletegyüttes körülményeit mérlegelve, azt tarthatjuk valószínűnek, hogy a győri ládika a 13. század vége előtt már elpusztult. Készítési ideje valamelyest korábbra tehető, de a nem kiemelkedő színvonalú és pusztulásakor aránylag jó állapotú tárgy aligha valószínű, hogy több száz évet ért volna meg.

112