Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)
Tomka Gábor: Elvermelt leletek. Üvegedény és csontveretes ládika egy középkori gödörből
Az előlap két oldalsó mezőjében a veretek keretelésén belül 2-2 madártollra emlékeztető, széttartó szárú motívumot helyeztek el. A ládika bal oldalának veretein a rekonstrukció szerint 3-3, míg hátoldalának csondemezein 5-5 hasonló motívum található; ezek szárai párhuzamosak. A rekonstrukció szerint a ládika jobb oldala közepének veretein 2-2 vízszintes irányba fektetett, megnyújtott, hasonló toll- vagy levélmotívumos lemezke volt. A föld nyomásától szétcsúszott veretek helyenként a fentitől részleteiben eltérő rekonstrukciót is lehetővé tesznek. Az előlap felső középső veretének díszített oldala vízszintesen kettéosztott. Míg felső részén a keretelő szalagfonat fut át, alsó részét U alakú keretbe helyezett váltakozó állású fogazás díszíti. Az alatta fekvő kisebb vereten a tollas motívum lapítottabb változata ismerhető fel. A fedél alsó, függőleges élein ferde vonalakkal összekötött pontkörök futnak körbe, míg a csonkakúp fedőlapja felé futó élek melletti keretelő lemezek alsó részét bekarcolt hálóminta, felső részét a már említett vízszintes vonalkával gazdagított kettős pontkör zárja le. A fedél háromszög alakú csontlapjain keretbe helyezett, koncentrikus kettős körívből induló 5-5 sugár díszíti, melyeket a háromszög talpa felett 2-2 szintén kettős koncentrikus ív szakít meg. Úgy tűnik, pusztulásakor a ládika veretei már kissé hiányosak lehettek: erre utal, hogy a bal oldallap felső veretét nem sikerült meglelni. A többi csontlemez állapota miatt valószínűsíthetjük, hogy ez már nem is került a dobozka (majdnem) végső nyughelyére. Elképzelhető, hogy az oldallapokon további veretek teljes vagy részleges hiányával is számolni kell. A dobozka feltárása során elkorhadt famaradványok előkerültek, textilmaradványok nyomait azonban nem sikerült megfigyelni. Ezért valószínűsíthető, hogy a ládika nem volt a csontveretek alatt textillel bevonva, és az egykori esetleges bélésének sem maradt nyoma. A csontveretek festésére halvány nyomok utalnak: az oldallapok tollas-leveles veretéinek szárában a feltárás során még fehér porszerű anyagot lehetett látni, míg (főként az előlapon) a szalagfonat rovátkáiban vöröses elszíneződés volt sejthető. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a bekarcolt díszítmények rovátkáit fehér illetve vörös festékanyaggal töltötték ki. Az oldallapokat egykor az évszázadok alatt szinte menthetetlen állapotba került fémveretek fogták össze. Ezeket (minden él közepén egyet-egyet) a csontveretek felhelyezése és díszítése után szegecselték fel a ládikára. A fémveretek középütt derékszögben meghajlított, végükön Y formában szétágazó formát mutattak. A szegecseket a veretek végén a fa ládikatestbe ütötték be. A veretek anyagában a zöld oxidációból ítélve a réznek jelentős aránya lehetett, pontos összetételükről az anyagvizsgálat mondhat többet. 104
