Bíró Szilvia (szerk.): Rómaiak nyomában… Az elmúlt 15 év római koros ásatásai Győr-Moson-Sopron megyében - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 1. (Győr, 2006)

Bíró Szilvia: Mursella – A kutatás új útjai

A Rába és Marcal folyó között, Árpás község határában elterülő Mursella a római kori Pannónia azon kevés városias településeinek egyike, amelyet nem érintettek a későbbi beépítések, így területe teljes egészében a kutatás rendelkezésére áll. A XIX. sz. végi -XX. század eleji, nem szisztematikus kutatások után az 50-es években Bíró Endre tárt fel másfélszáz római sírt, majd 1975-89 között Szőnyi Eszter vezetésével folytak ásatások a város területén. A feltárások Mursella kis területére korlátozódtak, mégis jelentős mértékben gyarapították a római városok történetére vonatkozó ismereteinket. Az ásatások során bebizonyosodott, hogy a település már a Kr.u. I. század első felétől létezett, gazdag leletanyaga intenzív fazekastevékenységről árulkodik. A Hadrianus császársága idején városi jogokkal felruházott település (municipium) faszerkezetű épületeit a III. századtól részben kőépületek váltották fel, amelyek egészen a IV. század végéig álltak. A város kutatására az ásatások befejezését követően csak a közelmúltban nyílt ismét lehetőség, a területről azonban az elmúlt másfél évtizedben is nagy számban kerültek leletek a múzeumba, számtalan érem, fibula és egyéb fémtárgy mellett egy embernagyságú bronzszobor többé-kevésbé rekonstruálható töredékei is. Légifotók révén újabb információkkal gyarapodtak ismereteink az elmúlt években. A felvételeken kiválóan megfigyelhető a városon áthaladó Savaria—Arrabona út, az út menti épületek alaprajza és a korábbi ásatási szelvények. A várostól délkeletre található, mintegy 150 x 150 méter nagyságú négyszögletes struktúra véleményünk szerint egy katonai tábor lehet. 42