Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri ezredévi naptára az 1898-ös évre. Győr, 1897.
Meg nem tartott felolvasás. A fiitul umber i a li-ány először pillantásokat, ;n jl udvariasságokat •.••-!. b ajindeknt, végül gyürifriet cserél. A liázasság első esztendeje a női nevelés utolsója. A házas életben kiki a maga szerencsijének kovácsa. * A házasságkötés oly hódítás, melyet késöub sok ellenség ellen kell védelmezni, milyenek a hajlamok ellanyhulása, szeszélyesség és különféle gyengeségek stb. A házaséletben épugy, miként a természetben majd a forró nap, majd az enyhe hold fogja a kormányrudat . . . A világtörténelem fömunkáját a házas emberek végzik, hamis tehát a scholastikusok tétele, hogy vis&zavonultság a világtól és aszketizmus Istennek tetsző dolog volna. A házasélet többnyire az egyesek hatványozása. A házasélet hasonlít egy tájképhez világos napfénynyel és mély árnyékká 1 , a nőtlen áílap<)t pedig ugy tűnik, mint mikor a tájképet folyton borús, fénytelen felhők lepnék ei. Az agglegény, mint országos esőben bujkál az életen keresztül. Az agglegény pénzes zsákot czipel és kórót eszik. A házasfelek jóakarattal és jóindulattal örvendeztessék egymást és viseljék közösen az é;et gondjait. Ki élettársa drága életét mint értékes virágot ápoija, örömöt és megnyugvást lel annak lendületes fej ödésében. A házasfeleknek micdennap örömöt hozó ajándékai a kölcsönös engedékenység és kiméletes bánásmód. A házasfelek sohse panaszkodjanak egymásra harmadik személy előtt. A szárnyra keit pletyka mérgét igen nehéz ellensúlyozni. A szennyes ruhát otthon kell mosni. Egy amerikai lelkész igy adott össze uj párokat : 1 ször. Maradjatok mindig hük eddigi szerelniesk^déstekhez. 2- szor. Ne hallgassatok soha harmadik személy beavatkozására, ha mindjárt atyátok, anyátok vagy testvéretek volna is. 3- szor. Más egyébre alig van szükségetek. Sokrates monda: „A házasság egy háló, a kik benne vannak, kifelé i (árkodnak, s akik künn vannak, befelé vágyódnak." Lessing monda: ^Mikor Isten a not teremte, elhibázta az anyagot, kelleténél sokkal finomabbra vette." Jusson mindig eszünkbe, hogy a nő gyöngéd teremtés és ha vele, mint ilyennel szelíden, gyengéden bánunk, akkor bo.dog házastársunk lesz. Az örökös házasságjeiölt nyomorultan tönkresilányul, mint Buridan szamara a két szénanyaláb közt. Már nagy- és ősanyáink is panaszkodtak, hogy a férfiak jó része gyáva házasságra lépni. Pedig szörnyűséges az agglegény sorsa. Élete rideg, elhagyott, senkise segiti neki a vigasztalan aggkor szomorú óráit elcsevegni, senkise osztja meg vele szokás szerint a gondokat, a bánatot, senkise érez vele érdekközösséget ! A kiknél van, drága pénzen és mégis ellenszenvvel s félvállról viselik gondját. „Vén bolond, kiállhatatlan stb.* a czimei, mikor elvétve róla beszélnek. A kínaiaknál erkölcstelen dolog bizonyos időn tul nőtlen maradni. A szeszélyes embereknek nyűg a házasélet. A bűvös női szem igéző pillantása a házassági ellenvetés minden kételyét eloszlatja. Franklin Benjamin a korai házasság szószólója.
