Szögyi G. Vilmos: Szögyi Győri naptára az 1897-es évre. Győr, 1896.

Nála voltam. Nála voltam . . . nála A szőke kis lánynál Egszin szemű, rózsás arczu Szép kis galambomnál. Borongós, szomorú Oszi idő járta S mégis egyre azt hittem én. Benn vagyunk a nyárba. Künn a levél csörrent, . . . . Lehullott az ágról , : . . Itt benn tavasz mosolygott le Kedvesem arczáról. S mig künn szállt a felhő, S hullt az őszi zápor Benn virágos csokrot szedtem Rózsám ajakáról. Egybe is kötöttem, Hű szivembe zártam, A levelek hervadását Hej ! azért nem bántam. Angyal Emil. Dal a galambokról. Szerelmes édes csókesőre Két galamb szállt a háztetőre — És nem tettek nást napszakán át, Csókolták egymás bóbitáját. Az udvaron — hol ákácz ontja Illatát, — uj házaspár bolyga — És figyelve a galamb-párra, Náluk is szintén a csók járta. Egyik galamb, a férjuram tán — Másfelé nézett, elszállt aztán ; És a napfénijben fürdő párja A visszajöttél hjába várta. A kis menyecske és a férje Nézték a galamb merre tere — S im"

1 egyszerre csak az asszonyka A férje két szemét befogta : Hogy ne lásson, hogy ne figyeljen, Hogy öröme abban ne teljen : Hogy a galamb, az álnok fajta, Miként tesz szert egy — más galambra Tóth Dezső. Vázlatok a török irodalomról. Sajátszerű jelenség, hogy mikor török irodalomról szólunk, sokan még manap is szinte meglepődéssel kérdik: Hogyan? a törököknek irodalmuk is van ? Épen ugy mint a mult században, mikor Toderini abbé, egy velenczei tudós pap, La letteratura turchesca czim alatt 1787. megjelent művében legelőször figyelmeztette az európai tudós világot e keleti nép gazdag irodalmára. Toredini abbé munkája inkább csak a figyelmet hivta fel a török irodalomra, a nélkül, hogy azt valójában megismertette volna, mert munkájában beszél az izlam vallásról, iskolákról, könyvtárakról és sok mindenféléről, az irodalomról azonban keveset. Müve feltűnést keltett s rövid idő alatt megjelent francziául, németül is. Legtöbbet tett azonban a török irodalom megismertetésére Európában b. HammerPurgstall. E fáradhatatlan orientalista tudós példája indította úgyszólván az európai tudós világot a keleti nyelvek és irodalmak tanulmányozására. Hammer után tűntek fel Európa legnagyobb hirü s legalaposabb orientalista tudósai : hazánkfiai közül Vámbéry, a francziák közül Pavet de Courteille, a kiknek nagyszabású