Szögyi G. Vilmos: Szögyi Győri naptára az 1897-es évre. Győr, 1896.
munkálkodása az irodalmi téren és a tanári kathedrán egy egész nemzedéket nevelt a keleti tudományok számára. A török irodalom azonban keleti jellegénél fogva nagyrészt ma is még a kevésbbé ismertek közé tartozik, pedig korra nézve elég régi, terjedelemre nézve, — különösen a történelmi és költői irodalom — nagyon is gazdag. A törökök az izlamra való áttérésük alkalmával az előrehaladott arab műveltséget mindenestől átvették s annak a kedveért még nyelvük eredetiségét is feláldozták, ugy hogy egész uj nyelv, az irodalmi nyelv keletkezett, melyet a született török sem értett meg, hacsak magasabb iskolai tanulmányokat nem végzett. Hogy az arabsk műveltség, melyen alapul a török is, milyen volt a középkorban, legjobban mutatja azon körülmény, hogy Európa legtudósabb emberei tanultak tőlök és sokan azok közű 1 , kiket a középkorban mint nagy tudósokat megcsudáltak, fiatal korukban az arabok iskoláit látogatták, milyen volt például II. Sylveszter pápa is. A törököknél az irodalom, különösen a történelmi és költői irodalom iránt való elöDr. Karácson Imre. szeretet mindig megvolt s legnevezetesebb uralkodóik, hadvezéreik és államférfiaik nemcsak pártfogolták az irodalmat, de maguk is munkásai voltak. Törvényhozó Szulejmann, a kinek nevéhez kapcsolódik a hazánk történetében gyászos emlékű mohácsi ütközet, maga is a tekintélyes irók sorában foglal helyet; a mohácsi ütközetről s Magyarország hadjáratáról a csaták zajában is gondoskodik, hogy rendes naplók készüljenek. Az ö korában élnek a legnagyobb költök s miként a francziáknál XIV. Lajos korát az irodalom aranykorának mondják : épugy nevezhető az ő kora is a török irodalom felvirágzási korának. A török irodalom régisége és gazdag terjedelme mellett sem volt befolyással a török nép nagy tömegére ; legalább még ma sem mondhatjuk a török népet olyan irodalmi népnek, melynek életszükségletét képezné az irodalom pártfogolása. Ennek oka épen azon körülményben rejlik, hogy a régibb török irodalmi nyelv olyannyira eltér a köznyelvtől, hogy azt a közönséges irni, olvasni tudó török ember meg sem érti. A törökök az arab műveltséggel együtt majdnem mindenestől átvették az arab nyelvet is. Hasonlíthatnám ez állapotot a magyarországi humanisták korához. Tudvalevő dolog, hogy a művelődési irodalmat a középkor végén sehol sem pártfogolták oly nagyon mint épen Magyarországon Mátyás királyunk korában. Jeles tudósok és irók voltak akkor Magyarországon, és mi befolyásuk volt a magyar nemzeti művelődésre ? Azt mondhatjuk, éppen semmi. Mit használ
