Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.

mása csalogatva csábítgatja az embert a belépésre, de a bent kóválygó erös és hatalmas szivar- és pipafüst-gomolyok csakhamar kilépésre birják. A vendéglőtől a meredek kopár s kivált este nagy kideget kilehelő hegyoldalig, melynek elején és végén egy-egy 550 éves óriási tölgyfa áll, sü.ün álló hosszú és kerek asztalok voltak terítve Hétköznap valószínűleg Goldbrunn a világ legunalmasabb fészke, napirenden levő csömörrel, de ma senkinek sem lehetett panasza: még utotsó zuga is megtelt, nyüzsgött-mozgott itt a nyolcz körülfekvő faluból érkező nép, mely mikor már mind jelen volt, mint férfiak, nők és nagyobb gyermekekből álló beláthatatlan hömpölygő emberáradat, festői látványt nyújtott. Két szál csendőr is mutatkozott. Megkondulván a harang, csak csekély része az óriási néptömegnek fért a kápolnába, ennél sokkal többen foglalták el, trombitás paraszt bandával az élükön, a kápolnáról levezető kényelmetlen szük göröngyös lejtőt, mig a javarésze köröskörül impozáns keretet képezett. A kápolnában ünnep :iyes istentiszteletet celebráltak a papok és kivül fedetlen fővel várakozott a szentképes zászlókat tartó férfinép. A szertartás végével megindult a menet : elül a papok, utánuk a zenekar, mely igen szép valczert játszott s végül a szük térség egyenetlensége daczára is szép rendben hullámzó emberáradat. Barátom társasága egy hosszú asztal körül foglalt helyet, honnan a magukkal hozott kitünö távcsöveken embereket és szokásokat bővén tanulmányozhattak. Láttak sok szép és szálas legényt, csinos és szép termetű nőket, a mellett azonban kevésbbé megáldottakat is. Körmenet után kiki lakzihoz fogott s itt-ott, kivált a ligetek előtti tisztásokon, észre lehetett venni a szesz hatását ; mig később már jócskarésze elázoltan feküdt a gyepen. Uzsonna után a pinczér meglehetősen fölcsigázott számlát nyájas mosolylyal terjesztett a kis társaság elé, melynek kiegyenlítése után ök is a mulatózok közé keveredtek. A főszámtanácsos a jóizü sörtöi kiválóan beszédes lett: a tréfás ideák és megjegyzések lávafolyamként ömlöttek ajkairól és a humora a társaság többi tagjait is magával ragadta. A szerelem virányos mezején egykoron nagyon jártas lehetett ez a nagytestű szép ember. Először a némbereket taglalta : Mily élénk, őszinte pillantások ! Az a nő ott elhalóan suttog. Áztat nyugtalan vágyak háborgatják. E leányzónak most nyilik a szerelem szivében. Erről meg lekopott a jókedv. Nini, mily könyörgön szegődik reá a szeme. Azt az asszonyt a szesz illatos köde fogja körül. Rajongó tekintet. Szemében méla bánat fénye. A nő örökké mosolygó rejtelem. Színjátszó szemek. Egy asszonyról, ki elázott férjét püffölni kezdte, monda : Idillikus gyengédség szelid szárnycsapásai. Másra : E szemek ezer gondolatot játszanak egyszerre. Vagy : C-durban csikorog a lábbelije. Veszekedő házasfelekre ; Rongyokra tépett bolddgság. Vagy : Lesütött szemek, felsütött frizura. Még nem törlődött le róla a falusi nevelés hamva. Nagy kielégítést kívánó érzést visz majd a házas életbe. Golyóbis szemű menyecske. Itt egy lelkes falusi bakfis, ott egy fonnyadó szépség. Kivnnatos széles ajak stb. A férfiakat sem kimélte. Egy dadogó részegre: Vibráló érzelemmel teli hang. Másutt: búsképű lovag. Továbbá: a természetes vidámság megfiatalít. Borzas, mint a kinai tyúk. Ez itt a beníentest adja. Ilye salánba nem üt a mennykő. Egy erősen pörlekedőre : szelíden évődik. Kunkora bajuszú tuskó. Egy bambára : élénk, okos szemek. Ennek kificzamodott az esze. Amott konkrét illúziókat szeretnének szőni stb. Végre is szépen és kellemesen lemorzsolták a hosszú órákat. Mindenki kedvére vigadott, mulatott és élvezett. Ugy hét óra után sokrétű felhő gyűrődött a mennyboltozat kékjére. Messzi-