Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.

ettől keletre a Sziiz, északkeleten föltűnik a Lant a Végával. A déli látóhatáron áll a gyér csillagu Kigyó. 6. A júniusi égbolt. Éjfélkor a nyugati égen alászáll a Szűz, tőle északra az oroszlán és az Ikrek, ezeket követik a Vadászkutyák és a Sajka ; északon áll a Gönczöl szekere. A fej ponttól keletre van a Lant és a Hattyú, távolabb keletre a Sas. A déllöben feltűnik délen a Skopio, ettől északra a Kigyóhordó és a Herkulesz. 7. A júliusi égbolt. A csillagos ég képe majdnem a júniuséval azonos. 8. Az augusztusi égbolt. Éjfél felé a Tejút a fej ponton vonul át. Lant, Hattyú és Sas a déllön álianak. Északnyugaton láthatók a Gönczöl szekere és a Vadászkutyák. 9. A szeptemberi égbolt. Napnyugta után látjuk a nyugati látóhatáron az Oroszlánt és a Szüzet, délen a Skorpiót. A Lant, Hattyú, északi Korona és a Sajka a fej pontot állják körül. 10. Az októberi égbolt. Este a fej ponthoz közel áll a Lant és a Hattyú, a délnyugati látóhatáron előtűnik a Skorpió, távolabb nyugaton alászáll a Mérleg. Északkeleten van az Andromeda és a Kassziopéja, a déllöben délre a nyilas. 11. Novemberi égbolt. A fejponton áll a Hattyú, a déllöben a Vízöntő, ettől délre a Kos. A látóhalár közelében a déli Hal. A látóhatártól nyugatra van a Lant és a Sas. A fej ponttól keletre a Kassziopéja és az Andromeda. A keleti látóhatáron megjelenik a Halak csillagzata. 12. A deczemberi égbolt. Esti hat óra után a fej pont táján van a Kassziopéja, a Perzeus és az Andromeda. Az északnyugati látóhatár közelében áll a Lant és keleten feltűnik az Orida és az Ikrek. Bevezetés. Látókör (horizont) az a kör, amelyig magunk körül elláthatunk ; a látókörnél az égbolt a földön látszik nyugodni. Tetőpont (zenith) az égbolt közepén gondolt pont a fejünk felett. Talppont (nadír) az égbolt túlsó felének közepén gondolt pont a talpunk alatt. Az északi sarkpont a zenithtöl kissé keletre van. A déli sarkpont pedig a nadirtól kissé nyugatra. A világtengely e két sarkpontot összeköti. E világtengely körül fordul meg látszólag az egész égbolt a benne levő égitestekkel. Bélkör (meridián) a zenitben és világtengelyen átmenő kör, i íely a horizont síkjára merőlegesen áll. Párhuzamos kör' (parallel-kör) minden csillag által leirt kör, melynek síkja merőleges a világtengelyre. Egyenlítő (equator) az égbolt legnagyobb parallel-köre, mely a sarkok távolságát felezi. Minden parallel-kör a meridiánt 2 pontban metszi. E 2 pont a csillagok legnagyobb és legalantabb pontja a látókörrel szemben. A legmagasabb a felső a legalantabb az alsó delelő pont (kulmináló pontok.) Állásukra nézve a csillagok 3-télék : 1. Sark körüli (circumpoiár) csillagok melyek parallel körei mint egész körök látszanak. 2. Csillagok, melyek köreinek fele látható, másik fele pedig nem. A látható félkörök a napivek, a nem láthatók az éjivek. Az egyenlítőnél a napiv akkora, mint az éj ív. 3. A csillagok, melyek parallel-körei a látókör felett nem látszanak. A meridián és a horizont síkjának metszővonala a délvonal.