Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.

Északi pont a délvonalnak az északi sarkhoz közelebb fekvő pontja. Déli pont „ „ a déli „ „ „ „ A látókörnek a délvonalra merőlegesen álló átlója a horizontot keleti és nyugoti pontján metszi. A dél felé tekintő ember látja, hogy az égbolt balról jobbra, azaz keletről nyugatra forog. I. A nem sark körüli csillagok keleten kelnek és nyugaton lenyugszanak. Ezáltal ugy a napiv mint a delelésük időpontjától számított csillagok kelte s nyugtának ideje is feleztetik. II. A circumpolár csillagoknál az alsó deleléstől a felsőig terjedő idö egyenlő a felsőnek az alsóig terjedőével. III. Az északi sarkhoz közelebb fekvő csillagok az északi és keleti pont között felszállnak s az éjszaki és déli pont között alászállnak. Az egyenlítő csillagai keleten fel- és nyugaton alászállnak. Az egyenlítő és déli sark közti csillagok a déli és keleti pont között fel- a déli és nyugoti pont között alászállnak. Óraszög a meridián és az elhajlási kör sikja közti délről nyugotra számított szög a sarkon. Az óraszög az idővel egyformán váltakozik s azért zérótól 360-ig terjedő fokokban és zérótól 24 óráig terjedő időben számíttatik ; szolgál pedig ennek mérése az óra igazítására, az idő megfigyelése pedig valamely csillag állásának meghatározására. Hefractió a fénysugarak törése, mikor az üres térből a levegőn átmennek. Perigeum a földközele, apogeum a földtávola. Radiusvector azon egyenes vonal, mely a földet a nappal összeköti. A napot és földet valamely ellipsisnek egy-egy gyújtó pontjában képzeljük. Excentricitás ama gyújtó pont távola az ellipsis középpontjától, melyen a föld áll. A perigeum közelében a radiivectores rövidebbek, mint az apogeum közelében. Az előbbi télre esik, az utóbbi nyárra, ösz és tavasz közt hamarabb mozog a nap, mint tavasz és ősz között. Aphelium a nap közele, perihélium a naptávola. Apsidák vonala a földpálya-ellipsisének nagy tengelye, azaz a periheliumtól az apheliumig terjedő egyenes vonal. A preczessió. (A föld kétféle keringése. Sarkcsillag cserélése. Az állatöv helyváltozása. Az ekliptika ide-oda irányulása. Nutatio stb.) A földnek kétféle a forgása: 1) A fö'det az ekliptika északi sarkáról szemlélve, látjuk, hogy jobbról balra, vagyis nyugatról keletre kering egyszer egy év alatt a nap körül. 2) Napjában egyszer (egy szideri nap alatt) ugyanazon irányban fordul meg az ég északi sarka felé irányított tengelye körül, mely a merölessel szöget képez, E szög akkora, mint az ekliptika rézsútos iránya, vagyis 23 fok 27 perez. A föld tengelye minden 26000 évben az évi forgással ellenkező irányban, azaz keletről nyugatra forog az ekliptika tengelye körül. Az ég északi sarka e 26000 év alatt az ekliptika sarka körül kört ír !e, s az egyenlítő is, mely az ekliptika síkjával szöget képez, ugyanezen idő alatt köralaku mozgást visz végbe. Most pl. a Kismedvének egy csillaga az északi sarkcsillag, idővel ennek szerepét más-más csillag veendi át. E visszatérés évi 50.23572 mpercz, mely tünemény a peczesszió. Az állatöv 12 csillagzatból áll, melyek egymástól 30—30 fok távolságra vannak. Régesrégen, mikor e csillagzatok neveiket kapták (Kos. Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntő, Halak), a mostani állásaik-