Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.

Tisrini evvel hó 8-án. — Mustafa rasid bej. — (A török irodalomból.) Dr. Karácson Imrétől. A mezőre néző ablakom előtt üldögélek. Az ablakrácsozaton át, árnykép gyanánt, tünő tárgyak különös alakja elmúlt boldog napjaimnak egy csoport kellemes emlékét tárja fel előttem. Két évvel ezelőtt e mező virágait együtt gyűjtögettem barátommal, a rétnek öszi hervadását szintén ez ablakból szemléltük. Hajh! ... a jelen évnek virágait már egyedül gyűjtögettem, a virágokból készült csokorral barátom sírját diszitettem ! Bánatom enyhítésére könyvtáramba mentem s egész vaktában egy könyvet vettem elö. Különös véletlen : A könyv is egy emlék, egy album volt. Másik véDR. KARÁCSON IMRE. letlen, hogy midőn ujjaimmal néhány levelet elforgattam, egyik lapon a könyv kinyílt s kénytelen voltam itt megállni, szemeim megakadtak. E lap egyik telén barátom arczképe, a másikon egy elszáradt virág volt. A lap szélére ez volt írva; „Hejh, te barátom sírja fölött nyíló első virág! Nem kételkedem, hogy minden részed az ő poraiból van, mivel nagyon kedves vagy előttem s nagyon hamar elhervadtál. Ezért őrizlek téged halálomig." Az album e lapját könyekkel öntözve, nem voltam képes becsukni. A Kirk vezirler ve kirk khatunun nikjajeleri«, könyvből. A tizenkettedik vezér (on ikindsi vezir) elbeszélése : Mahmud szultánnak egy Khaszszi Ajasz nevü vezére volt. Khaszszi Ajaszhoz egy dervis jött s könyörgött, hogy a padisahnál eszközöljön ki neki valami segedelmet. A vezér azt mondta neki : holnap reggel a padisah kijön és akkor járulj elébe és igy szólj hozzá: ej, padisah! én madarak nyelvét is értem. Reggel midőn a padisah Ajasz vezér társaságában kijött, a dervis ugy tett mint mondva volt. Ekkor a vezér igy szólt: ej, padisah! engedd meg, hogy e dervistől a madárnyelvet megtanulhassam s addig mig azt tanulom, adj ennek a dervisnek valami jutalmat. A padisah megengedte s a tanulási idö alatt a dervisnek naponkint egy arany fizetése volt. Bizonyos idő múlva Ajasz vezér a padisahboz jött s mondta, hogy madárnyelvet már megtanulta, mire a padisah a dervist gazdagon megajándékozva elbocsátotta.