Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.
Egykor a padisah a vezérrel kisétált s látta, hogy az ut két szélén két fa van, melyek mindegyikén egy bagoly ü'dögélt Erre a padisah igy szólt: azt mondtad, Ajasz, hogy megtanultad a madarak nyelvét, most hallgasd meg s mond meg nekem, mit beszélnek ezek a madarak. Ajasz egy ideig hallgatózott, azután ezt jelentette : az egyik madárnak fia van s a másiknak leánya s ez a leányát a másik fiához akarja feleségül adni s amaz nászajándékul ötszáz elpusztult falut és várost kért. Mire aztán ez igy felelt : ha ezret kérsz azt is megadom, csak Mahmud szultán uralkodjék még soká. Mahmud szultán ezt hallván, sajnálta, hogy annyi várost és falut elpusztíttatott s azonnal megparancsolta, hogy országában valamennyi elpusztult helyet felépítsék. E hazug beszéd következtében olyan igazságos lett, hogy nevét hallva, mindenki azt mondja; rahmet ullaki alejhu. (Allah legyen neki irgalmas). Irta : Hegyi Jenő. Szarvasi Menyhért nyug. tanácsosról, nemrégiben a következőket olvashatták ismerősei : — Hymen. Bájkerti Zirzabellát, az X. színház oszlopos kardalosnőjét, ma vezette oltárhoz az X. városi templomban Szarvasi Menyhért földbirtokos, nyug. tanácsos. Hogy az ismerősök megcsóválták fejeiket, azt mindenki természetesnek találta. Szarvasi Menyhért, a vén róka, akinek a köszvény beleütött mind a két lábába, nősül! . . . Ezután még az X. színház egyik oszlopos tagját veszi feleségül, az a vén ember . . . ah ez nem természetes állapot. Mondtak az ismerősök még egyebet is, de azt nem pertraktáljuk ezen a helyen. * Három hét telt el az esküvő után. Szarvas Menyhért boldog volt. De boldog volt a fiatal asszony is, mert a háromheti együttlét után az átelleni ablakban felfedezett egy pár fekete bajuszt, melyeknek egy huszárhadnagy voit a tulajdonosa. A két fekete bajusz sokat volt az ablaknál és sokat kacsintgatott át Zirzabellára. Azt mondták legalább a pletyka nyelvek De még mást is mondtak. Azt mondták, hogy a két fekete bajusz addig kacsingatott át az ablakon, mig végre Szarvasiné is visszakacsintott. Sőt tovább mentek. Azt is mondták, hogy mig az öreg köszvényes ebéd után eljárt a kávéházba egy kis tarokkra, a hadnagy ellátogat a három hetes asszonyhoz. Azután fordítva is megtörténik a dolog, hogy t, i. a három hetes asszonyka látogat el a hadnagyhoz. A pletykák Menyhért füléhez is eljutottak. Okos ember azonban nem hallgat a plet)kákra s igy tett Menyhért barátunk is. 0 meg volt szentül győződve, hogy vannak kardalosnök, a kik erkölcsösök is. Neki pedig éppen egy ilyen jutott osztályrészül. Miatta beszélhet a világ akármennyit, ő nagyon jól tudta, hogy az emberekből az irigjség beszél. Már hogyan is lehetne olyasmit feltételezni egy olyan teremtésről, mint az ö felesége, a ki megesküdött neki, hogy csakis őt szereti, hogy csakis ö iránta való határtalan szerelmeért mondott le arról a pályáról, a melyen neki olyan szép jövő kínálkozott. Hogyan is lehetne egy olyan aranyos teremtés hűségében kételkedni, a ki ugy tud a férje kedvében járni mint az ő kis felesége. Esténkint felolvas neki. Ha a köszvény bántja, vigasztalja, esetleg egy-egy csókkal üzi el homlokáról a borús redőket. Egyszóval pompás asszony, aranyos feleség. * Szép augusztusi délután volt. A felbök czafatokban lógtak a levegőben s minden perezben attól kellett tartani, hogy elborítja az egész földet. Szarvasi éppen elakarja fogni a pagátot, midőn az ég egy rettenetest dörög. A vén köszvényes a
