Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.
lanat állott be, a melyben a régi mesterek szokásait követve s a rövidebb időre is — megpihenünk s hálával fordulunk az egek urához, hogy e pillanat bekövetkezését megérnünk- engedte, arcunk verejtékében végzett munkánkat megáldotta s szivünk mélyéből fakadólag kérjük, hogy szeretett hü zári k dicsőségére, szent alkolmányunk bástyájává emelendő e palotának szerencsés befejezését is engedje meg S midőn ez ünnepélyes p : llanatban poharamat emelem, hálával és köszönettel emlékezem meg mindazokról, akik a munka vezetésében, vagy magában a munkában akár szellemükkel, akár kezük munkájával közreműködtek és közreműködnek s szivem mélyéből kivánom, hogy őket az Úristen éltesse s engedje meg mindnyájunknak megérni azt a hazafiúi örömet, hogy e palotát befejezve láthassuk. S valamint e zárkö a boltozatot szerves egészszé alkotja, állóságát biztosítja s harmonikusan befejezi, legyen az épület szerencsés befejezése is oly hatalmas zárkö, amely nemzetünk eletét s nagyságát örökké hirdesse ! A beszédre Steindl Imre műegyetemi tanár, az országház építője, válaszolt. Sorra szólottak azután Veissenbacher Endre, Tandor Uttó művezető, Ney Béla és Szumrák Pál osztálytanácsosok, Steinhaus László épitész főmérnök, és Hauszmann Sándor fővállalkozó. Gróf Tisza Lajos, a végrehajtó bizottság elnöke, betegsége miatt nem lehetett jelen az ünnepen. Nagy Béla beszédében megemlékezett róla és felköszöntötte. A műszaki vezetőség tagjainak tiszteletére az országházban lakomát rendeztek, amelyen több felköszönte hangzott el. A győri betegápoló és segéiyzd egylet 25 éves jubileuma. Ha egyesek életében megünnepelt nyugpontot képeznek a jubileumok, még inkább ünnepi állomások gyanánt tekinthetjük azon jubileumokat, melyeket erkölcsi személyek ülnek. Mert az erkölcsi személyek jubileuma azt jelenti, hogy az ünneplő egyesület egy megszakítatlan évsorozaton keresztül egy és ugyanazon nemes közczél szolgálásainak szentelte önzés és önérdek nélkül egész éleiét, minden erejét, méltó tehát, hogy az ilyen alkalmakkor tisztelettel adózzanak az egyleti lobogónak a társadalom mindazon rendjei, melyek tanúi voltak a tiszteletreméltó tevékenységnek. Városunkban egy szerény, de érdemekben gazdag egylet ült 25 éves örömünnepet. A győri betegápoló és segélyző egylet az, mely 25 évi működés fáradalmai után jelen vezetőségével s az egylet tisztelőivel asztalhoz ült s megelégedett érzettel töltölt el néhány ünnepi pihenő órát, melyen emlékezetébe idézi vissza huszonöt év eseményeit, mely a jótékonyság válaszfalakat nem ismerő mezején egy negyedszázad alatt annyi könnyet törült le a szenvedők arczárói, annyi hálás sóhajt fakasztott a megsegítettek szivéből. A »Feher hajó« emleli külön termébe gyűlt össze a humánus egyesület vezérembereivel, választmányának tagjaival és a nagy számban megjelent vendégekkel. Egyesület, mely huszonöt évvel ezelőtt alakult meg a czélból, hogy enyhítse a nyomort, hogy gyógyítsa a betegeket, s tölsegitse az elárvult családtagokat. A sikerült lakoma második fogásánál az első felköszöntőt Tauber Károly az egyesület elnöke mondotta a legelső magyarra, koronás királyunk ő felségére. A toaszlot állva hallgatták és háromszoros zúgó éljenzéssel fogadták. Boskovitz Dávid a betegápoló- és segélyzőegylet titkárosa, mint az egyletnek tolla, vázolta azután talpraesett beszédben az egylet alapitóinak s volt elnökeinek emberbaráti cselekedeteit és beszédébe fűzte az egylet alapitójának
