Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Ruisz Rezső: Győr háztartási helyzete

összes bevételeiknek csak 7.5%-át, a mérsékelt pótadójú városok csak 7.2%-át, az ötvenezer lélekszámú városok csak 7.2%át és a társulati és tantiemadóra épült költségvetésű városokban is csak 8.1%-át tette az alkalmazotti kereseti adó. Győr szorgos népe, erős munkájának eredménye látszik meg ezekben a szá­mokban. A városi adóbevételek nemcsak a munkára épülnek, hanem a fogyasztásra. A fogyasztás után kivetett adókat közvetett adók címén számolják el a városok. Ide tartoznak a bor-, hűs-, szesz-, sör- és ásványvízfogyasztási adók, valamint a városok­nak átadott forgalmiadó is. A szorgalmas győri nép nemcsak munkája révén biztosítja a város fejlődését, hanem fogyasztásá­val is. A nagyobb arányú fogyasztás kifejezésre jut ezekben a közvetett adókban alakuló bevételben is. Közvetett adókból Győr 1943-ban fejátlagban 11.92 pengőt vett be. Ez sok a hozzá hasonló városokkal szemben, mert a dunántúli városokban a közvetett adókból származó bevétel ösz­szege fejátlagban csak 9.10 pengő volt, de az iparforgalmilag abszolút többségű városokban még ennél is kevesebb, mindössze 7.90 pengő. Azokban a városokban, amelyek csak mérsékelt pót­adóval dolgoztak és közvetett adókból eredő bevétel összege mindössze 7.66 pengő volt, az ötvenezres lélekszámú városokban pedig csak 7.38 pengő. Az adatok százalékos összeállítása is hasonló eredményt mutat. Győrben a közvetett adókból származó bevétel az ösz­szes bevételek 15.6°/o-át jelentette, szemben a dunántúli váro­sokra vonatkozó 13.0%-os átlaggal, vagy az iparforgalmi abszo­lút többségű városok 12.0%-ával, akár pedig a mérsékelt pót­adós városok 12.7%-os átlagával, nem szólván az ötvenezres lélekszámú városok 13.3%-os atlagáról. A közvetett adók részleges megoszlása is ismert és ezek­ből is ugyanaz a következtetés vonható le Győr sajátos hely­zetére. A város forgalmi adó részesedése különösen számottevő. E címen a fejátlag 5.96 pengő, ez a közvetett adóbevétel 50.0 százalékával egyenlő. A hasonló városok között az átlag leg­feljebb a negyven százalékot éppenhogy meghaladja, fejátlag­ban pedig két pengőnél is kisebb összeget kapunk. Győr bevétele húsfogyasztási adóból volt különösen számot­tevő. Ennek fejátlaga 2.28 pengő, szemben a dunántúli városok 1.97 pengős átlagával. Az iparforgalmi jellegű városokban is ez az összeg nem alakult ki, legfeljebb a két pengőt néhány fillér­rel multa felül. Százalékosan már nincs olyan nagy jelentősége a húsfogyasztási adónak, mint a többi hasonló városkategóriá­ban, ahova Győr beletartozik. Magas a város szesz- és bor­fogyasztási adó bevétele, de sör- és ásványvízadóból is fillérek­kel ugyan, de felülmúlja a városkategóriákra számított átlagot.

Next

/
Thumbnails
Contents