Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Ruisz Rezső: Győr háztartási helyzete

Érdekes, hogy Győrött a borfogyasztási adóból származó bevétel fejátlaga fillérre megegyezik a húsfogyasztási adóból származó bevételi fejátlaggal. Ez a különböző városkategóriáknál nincs így miért is külön vizsgálat tárgyává kell tenni azt, hogy miért magasabb a borfogyasztási adóból származó bevétel a dunántúli városokban általában, mint a húsfogyasztási adóból eredő. Már az iparforgalmi népességgel abszolút többségű városokban, a mérsékelt pótadójú városokban és az ötvenezres lélekszámú városokban mindenhol a húsfogyasztási adóból származó bevétel fejadagának összege volt magasabb, mint a borfogyasztási adóból származó bevétel egy főre számított összege. Győr háztartásáról végeredményben megállapíthatjuk, hogy példaadóan rendesen készült fel arra a komoly szerepre, amelyet Győr, a kimondott nagyváros, a magyar városok között általában betölt. Győr háztartási helyzetének nagyszerű állapota azonban a városi polgárság és a városvezetők munkájának együtthatására épült. Győr polgársága büszke lehet arra, hogy munkája eredményeként jól vezetett városban él, mert megadja vezetőjének az anyagi lehetőséget, a város számottevő fejlesztésére. De büszke lehet a város vezetőire is, akik a reájuk bízott feladatokat teljes mértékben jól végzik el és nem fecsérlik el a győri munkás szívesen fizetett adófilléreit, hanem azokkal jól sáfárkodva, egy szép, boldog és fejlődő város minden lehetőségét biztosítják.