Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Ruisz Rezső: Győr háztartási helyzete

városokban, ahol a pótadó alapját jórészt ezek az adók alkotják, ott is az állami adóalap fejátlag csk 20.20 pengő. Győr egész különleges helyzetben van atekintetben, hogy lakosságának szorgalma, tehetsége, munkabírása, tőkeereje, vállalkozói készsége folytán az ország legjobb adófizetői közé tartozik. Ez a sok jó tulajdonság természetszerűleg kihat a városigazgatás minden lehetőségére és kifejezésre jut a város költségvetésében is. Mint említettük, Győr a hozzá hasonló városok között kitűnik azáltal, hogy fejátlagban igen magas szükségleti összeggel dolgozik, de kitűnik azáltal is, hogy a költségvetés szükséglet- és fedezetösszegei között mutatkozó hiány is rendkívül magas. Más város, ahol a munka és szorgalom nem fejeződik ki olyan mértékben— mint Győr polgárságában — nem dolgozhat ilyen szükségleti fejátlaggal. Győr megteheti ezt, mert a magas szükségleti fejátlag és a hiány fejátlagának ugyancsak magas volta ellenére 58°/o-os pótadóval ki tudja egyenlíteni a fedezeti és szükségleti oldal közötti különbséget. Mennyi a pótadókulcs átlaga a Győrhöz hasonló városokban? Még viszonylag jó helyzetben vannak a dunántúli városok, amelyek átlagosan 65.4°/o-os pótadókulccsal dolgoznak. És jó helyzetben vannak még azok a városok — a dolgok természeténél fogva —, amelyek amúgyis mérsékelt pótadóval küzdenek. Ezeknél a pótadókulcs átlaga 68.4°/o. Már rosszabb helyzetben vannak azok a városok, ahol a pótadó alapját — épp úgy, mint Győrött — a társulati és tantiemeadó képezi. Ezek a városok átlagosan 69.4°/o-os pótadóval kénytelenek dolgozni, ami több, mint 10%-kal múlja fölül a győri pótadókulcsot. Még rosszabb helyzetben vannak, azok a városok, amelyekben az iparforgalmi foglalkozású népesség abszolút többséget mutat. Ezekben a városokban a pótadókulcs átlagosan 71.8%. Ennél is rosszabb helyzetben vannak az 50.000-res lélekszámú városok, amelyek kereken 80°/o-os pótadókulcsot voltak kénytelenek átlagban alkalmazni. Mire fordítja a város magas fejátlagú szükségletének legnagyobb részét? Ha a költségvetés nyolc csoportját részletezzük és vizsgáljuk, akkor világos képet kaphatunk arról, hogy melyek azok a feladatok, amelyek az egyes városcsoportokban nagyobb öszszegeket igényelnek, mint másutt és ugyancsak választ kapunk arra, hogy melyek azok a csoportok, ahol a város kisebb összegekkel is megfelelő eredményt tud elérni. Győr többet költ a hozzáhasonló városoknál általános igazgatásra, közoktatásügyre, szegényügyre és hitelügyre. Feltűnően keveset költ közegészségügyre, még a többi csoportoknál az átlagot megközelítő arányt találjuk. *. .