Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.
Ruisz Rezső: Győr háztartási helyzete
foglal ugyan el a dunántúli városok között, de átlagban nem messze fölöttük van. Kitűnik azonban Györ az 50.000-res lélekszámú városok között, amelyek csak 55.40 P-s fedezeti fejátlaggal dolgoztak, de kitűnik azok közül a városok közül is, amelyekben a pótadó alapját nagyobbrészt a társulati és tantèmeadó alkotta. Mindkét városcsoporttól 20 pengős különbség választja el, ami élénken fejezi ki a város fejlettségét. Felmerül a kérdés, hogy a szükséglet és fedezett között kimutatható hiány milyen összegű. Az 1943. évi költségvetéshiány címén a lakosság fejátlagára számítva 17.80 pengőt mutat ki. Ez is a többi városokhoz viszonyítva sok, mert a mérsékelt pótadójú városok átlagban 11.20 pengő hiánnyal a dunántúli városok átlagban 11.90 pengő hiánnyal, az 50.000-res lélekszámú városok 12.00 pengő hiánnyal, azok a városok pedig, amelyeknél a pótadó alapja nagyobb részt a társulati és tantiemeadó teszi, 14.00 pengő hiánnyal küzdöttek. Annak az oka, hogy Győrörr a háztartási költségvetés szükségleti és fedezeti oldala között viszonylag nagyobb hiány mutatkozik arra vezethető vissza, hogy a kifejezetten magasabb fokozatú város, igényesebb közönségének kielégítésénél magasabb szükségletekkel kell számolni. Ha a város vezetősége a lakosság igényeihez mérten kívánja a várost vezetni, akkor a szükséglet és fedezet közötti különbség összege nagyobb lesz. Kérdés, hogy a város közönsége milyen mértékben hajlandó a szükséglet és fedezet közötti hiányt a városnak fizetett pótadőval fedezni? A pótadó összegét két tétel determinálja. Az első az állami adóalao összege, a másik az a százalékos kulcs, amellyel a pótadót a város közönségére kivetik. Ha az állami adóalap összege magas, akkor alacsonyabb pótadókulccsal is eredményt lehet elérni, vagyis a város közönségének kisebb megterhelésével lehet biztosítani a szükséglet és fedezet között mutatkozó különbség teljes kiegyenlítését. Győr egész háztartási költségvetését és ennek egyensúlyát nagy mértékben könnyíti meg az a körülmény, hogy a pótadó alapjául szolgáló állami adók összege igen jelentős. Győr egy polgárára 1943-ban az állami adóalapban 30.60 pengő esett. Ez messze fölötte van mindazoknak az átlag összegeknek, amelyeket a Győrhöz hasonló városoknál kimutathatunk. Az állami adóalap fejátlaga az 50.000-es lélekszámú városokban csak lő pengő, tehát kevesebb mint fele a győri átlagnak. Azokban a városokban, ahol a lakosság abszolút többsége iparforgalmi foglalkozást űz, az állami adóalap fejátlaga 16.20. Azokbn a városokban, ahol a pótadó kulcsa mérsékelt, vagyis 75% alatt van, az állami adóalap fejátlaga 16.50. De még a dunántúli városok átlagában sem emelkedik az állami adóalap fejátlag 18.20 pengő fölé és bár az állami adóalapban Győrött éppen a társulati- és íantiemadó jelentős tétele emeli fel az átlagot, mégis azokban a