Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Pfannl Jenő: Kézirajzi tervek Győr váráról

1662-ben, teljesen idealizált, valótlan beállításban. Győr mint sziget iünik elénk azzal, hogy a Győrtől 20—30 km. délre fekvő dombok egész közel, mint magas hegyek, vannak megrajzolva, s a vár-árkok oly szélesek és teíe vízzel, hogy a Dunával egyesülvén, Győr egy szigeten látszik elhelyezkedni. A város képe teljesen hibás, topográfiailag teljesen használhatatlan. Hogy egyebet ne említsünk, a Duna-kapu felett lévő szélkakas, melyet a győri metszetek túlnyomó többségben igen kihangsúlyoznak, egy délen fekvő csonka tornyon van feltüntetve. Az ú. n. várostorony magasan kivág a város házai közül, holott az, míg állott (1700 körül tünt el), sokkal alacsonyabb volt a Székesegyház és a Püspökvár tornyánál. Győr látképét ebben a beállításban számtalan metszetben viszontlátjuk. A XVII. szá. zad vésőművészei igen kedvelték a síkságon fekvő várakat szigetszerű beállításban ábrázolni. Ezt a várárkok valószínűtlen megszélesítésével s a környék távoli dombjainak túlméretezésével érték el, úgyannyira, hogy ez a beállítás külön típussá fejlődött a látkép-metszeteken. Ez az úgynevezett „szigettípus". Véleményem szerint ez a tollrajz volt az alátétje, mondhatnám ösrajza, Győr várának a metszetek egész sorozatán, melyeken több változatban, de persze mindig hibásan, jelenik meg Győr várának képe az akkori annyira kedvelt krónikákban. A tollrajz 1662ben jelent meg „Geográfiáé Blauianae Amstellaedami Atlas" Tom. XXXIII.-ban. Jelenleg a bécsi hadilevéltárban van. * * * Miután célunk csak azoknak a terveknek, festményeknek és rajzoknak felsorolása, melyeknek tárgya Győr vára, mellőzünk minden olyant, mely segítségünkre nincs. Nem hagyhatjuk azonban megemlítés nélkül azt a kisméretű olajfestményt, melyet jelenleg a Városi Múzeum őriz. M. 9. (12. ábra.) Nyugatról ábrázolja Győrt a Bécsi-kapu környékével és hű képe a XIX. század elejéről Győrvár északnyugati részének. A Győr városi levéltár pedig egy alaprajzot őriz Győr váráról 1757-es állapotában. Póder János hites mérnök egykori adatok alapján 1863-ban rajzolta, Győr vár hiteles képét látjuk rajta a XVII. század második feléből. M. 10. (13. ábra.) A „Situs et Projectus liberae ac regiae Civitatis Jaurinensis de ao. 1775" című terv (a Városi Múzeum) őrzi) a város belterületét is mutatja, az utca-nyitások és egyes helyeken a házak tulajdonosainak neve is fel vannak tüntetve. M. 11. Napóleon fenyegető előnyomulása Győr várába is friss életet hozott. Üj erődítési és karbahelyezési munkák indultak meg. A bécsi hadiíevéltár több vázlatot és tervezetet őriz ezekből az időkből. Dr. Eperjessy Kálmán „A bécsi hadilevéltár magyar vonatkozású térképeinek jegyzéke"-ben ezeket részletesen felsorolja. A Győr határában vívott kismegyeri csatában (1809. júl.