Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Pfannl Jenő: Kézirajzi tervek Győr váráról

14.) az arcvonal jobb szárnya Győr várára támaszkodott. Itt új sáncokat emeltek, a vártól nyugatra — a Dunától a Rábcán át a Rábáig. A csata kimenetele, a nemesi felkelés sorsa, általánosan ismert. A franciák nyolc napi ágyúzás után bevonultak Győrbe. A bécsi béke után októberben a városból eltávoztak, előzőleg azonban robbantásokkal a várat védelemre használhatatlanná tették. (Emléktábla a Püspök-bástya déli belső falán a püspöki kertben.) Még ezek után sem adta fel a legfőbb hadvezetőség Győr vár helyreállításának gondolatát. Sőt újabb erődítéseket is tervezett. Ezt bizonyítja a „Győr Barátainak Köre" által megszerzett nagy fali tervrajz 1811-ből. (Kb. 2X1

1

/* m.) M. 12. Rajta a Duna északi partján hídfőállást látunk és kelet felé több előretolt sáncot. A nyugati oldal védelmére a Bécsi-kapu előtt több erőd és két előretolt sánc van tervezve a Sziget nevű külvárosban. Hasonló kiképzésű erődöt terveztek a déli oldalon, a sopronivasút mai állomásának környékén és keletre is. A tervrajz ige« pontos, szakszerű mérnöki munka, a vár és a város teljes ábrázolásával, készítője Maurice műszaki őrnagy. (Major im Genie Corps.) Ez a terv már nem került kivitelre, s röviddel később megkezdődött a bástyák teljes lebontása. Erről tanúskodnak a Maurice őrnagy és Hülff százados által felvett becslési és eladási jegyzőkönyvek a felhagyott vár összes épületeiről és telkeiről már 1811-ben. Hülff Pál mérnökkari kapitánytól származik még az az 182l-ben készült „Situation und Projects Plan der Stadt und gesprengeten Festung Raab in Hungarn" c. térkép, mely a vár környékének és a Ferencvárosnak rendezésével függ össze. M. 13. A térkép a Városi Múzeum tulajdonában van. Hyeronimi Ottó rajziskolai tanártól származik 1824-ből egy tervrajz. Ezen már a déli és délkeleti várfalak részben le vannak bontva s rajta a telektulajdonosok neve is fel van tüntetve. Bár nem tartoznak szigorúan véve a vár-ábrázolásokhoz, mégis meg kell emlékeznünk még néhány térképről. így de Jamaigne térképe a mai Sziget- és Csallóközt mutatja a XVIII. szd.-ban. M. 14. A Karlsruheni levéltár őrzi, s a Dunának Pozsony és Komárom közt lévő szakaszát mutatja. Rajta vannak a fontosabb erődítmények, mint Pozsony, M.-Óvár, Győr, Gutai-sánc. A sok ágra szakadt Duna főfolyása akkor a Győrön átfolyó, ú. n. Kis-Duna (Mosoni Duna) ágában volt. E térképből megérthetjük, hogy mily hatalmas akadály volt a Duna szövevényes elágazása, a sok sziget, s így a mai Sziget- és Csallóközre csakis Győrön át lehetett átjutni, másutt nagyobb csapatmozdulat teljesen lehetetlen volt. Ideszámíthatjuk még a keszthelyi hercegi levéltárban található Győr-környéki térképet is a XVIII. századból. M. 15. Raj-