Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Tomaj Ferenc: Győr népessége Mária Terézia korában
az időben igen csekély. 22 ) Ennek részben magyarázata az is, hogy a magyarság a 18. században még idegenkedett az ipari foglalkozástól, úgyhogy Schwartner szerint 2 ^) csak a némileg is vagyonos iparos fia, rendszerint kereskedő vagy tudós lesz és még a komornyik és a házmester fia is idegenkedik a kaptafától. Schwartner többek közül a céhrendszert is okolja iparunk hátramaradottságáért, amihez a mesteri jog megszerzésének a megnehezítése — különösen városokban — is hozzájárul. 24 ) Győrött az iparral foglalkozó népesség összes száma 1777ben 1388, 1782-ben pedig 1491 volt. Győr e tekintetben előkelő helyet foglalt el a magyar városok között már a 18. század második felében is, mert bár népessége számát tekintve 1777-ben a kilencedik, 1782-ben pedig a tizenegyedik helyen volt a városok között, addig iparosainak számát tekintve viszont 1777-ben a hatodik, 1782-ben pedig az ötödik helyen állt. Győr iparának fejlődése mindenkor kapcsolatban volt katonai jellegével. „A vár ugyanis a 16. századtól kezdve erősen kiépült és jelentős várőrség szállta meg, mely lovas, gyalogos (lándzsás), pattantyús (tüzér) és naszádos katonaságból állott. Igen természetes, hogy a katonaság magával hozta, ha már nem találta volna itt, mindazokat az iparűző mestereket, akikre katonai-hadi felszerelésének előállításánál vagy legalább is ezeknek javításánál, ruházatának készítésénél, élelmezésénél, hadiszereinek és élelmének szállításánál, a vár építésénél és javításánál szüksége volt. A háborús világban a polgári lakosság sem hagyatkozhatott házi, ruházati, gazdasági szükségleteinek megszerzésében az idegenből jövő kereskedőre, hanem megkívánta az állandó iparosokat, kik közös szükségletét alkotó minden dolgot itthon állítottak elő és így minden időben szolgálatára lehetett a polgárságnak." 25 ) Ha Győr iparosainak számát az 1777. évi és az 1782. évi összeírások alapján összehasonlítjuk a jelentősebb városok iparosainak számával, a következő képet kapjuk. város neve: Az iparosok száma: 1777. 1782. Pozsony . . . 3.205 3.184 Debrecen . . . 2.714 3.251 Pest . . . ? 106 2.448 Buda . . . 1 984 3.255 Komárom . . . 1.607 1.476 Győr . . . 1 388 1.491 Sopron . . . 1.334 1.356 22 ) dr. Thirring Gusztáv: Sopron városa a 18. században. 115. o. S3 ) dr. Thirring Gusztáv: Városaink takosságának kereseti viszonyai a 18 század második felében. 11. o. ") i. m. *) Dr. Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez. (Győri Szemle 1941. évf. 108. o.)
