Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Tomaj Ferenc: Győr népessége Mária Terézia korában
Az egyes foglalkozási csoportokat a táblázat sorrendjében véve a részletes vizsgálat tárgyává, elsősorban az értelmiségi csoporthoz tartozókat kell ismertetnünk. Az értelmiséghez számíthatjuk a táblázatban kimutatott papokat, szerzeteseket, apácákat, a tanszemélyzetet és a hivatalnokokat. Volt ugyanis pap szerzetes apáca tanító hivatalnok 1777-ben 102 69 23 4 132 1782-ben 39 61 28 23 152 A fenti adatokat a többi szabad királyi város adataival öszszehasonlítva azt látjuk, hogy az értelmiséghez számítható foglalkozási ágak tekintetében Győr a 18. század második felében messze az élvárosok között haladt. Ebben az időben a szellemi művelődést leginkább az egyház képviselői terjesztették. Számuk — Győr püspöki város lévén — jelentősen kiemelkedik. De emellett a katolikus papok feltűnő nagy számának oka az is, hogy 1777-ben a szemináriumban a növendékek száma aránylagosan nagy volt, továbbá, hogy a királyi akadémián és a gimnáziumban is papok tanítottak. Győrött 1777-ben a papok száma a következőképen oszlott meg: 18 ) Püspök ......... 1 Udvari pap ....... 3 Kanonok . . . . . . . 14 Karkápián 2 Káplán 2 Újvárosi plébános és káplán . . 2 Prefektus 5 Szemináriumban -. 2 Papnövendék 36 Végzett papok intézetében ... 5 Gimnáziumban tanár .... 8 Akadémián igazgató 1 hittudományi karon ... 5 bölcsészettudományi karon . 5 jogi karon 3 Nyugdíjas ........ 3' Katonapap 1 Nemes ifjak konviktusában ... 4 102 Kiemelkedik a szerzetesek és az apácák száma is. A férfiszerzetes rendek közül ebben az időben a ferencrendiek, a karmeliták és a kamillusok rendje, míg a női szerzetes rendek 18 ) Ácsai Ferenc: A győri katolikus főgimnázium története. 1626— 1900-ban. Dr. Németh Ambrus: A győri tudományos akadémia története keletkezésétől 1785-ig.
