Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

száműzzék teljesen a használatból. Üj jelenség a zsidóság térfoglalása. 1840-ig a város tiltotta a zsidók iparűzését és ingatlanszerzését a joghatósága alá tartozó területen. A kereskedelmi élet és a gyáripar mindig többet foglalkoztatott közülök. A magyar törvényhozás szabadelvű iránya kedvezett a zsidóság érvényesülésének és a kiegyezés után a jogegyenlőség elve velük szemben is érvényesült. így a győri zsidóság száma mindig fokozódó gyarapodást mutat. Míg az 50-es években 988 Győr sz. kir. város területén lakó zsidót tartottak nyilván, 1869-ben már 3051 a számuk és 1900-ban 4744 lélekszámukkal 12.7%-ot képviselnek a város vallási statisztikájában. A város teljesen benne él a politikai önállóságát visszanyert nemzetben, öntudattal előmozdítja a magyar művelődés gyors kifejlődését, használja és gyarapítja a magyarság kultúrjavait. Itt kell megemlékeznünk a győri sajtó virágzásáról. A nemzeti elnyomatás korában, 1857-ben megindult a Győri Közlöny, mely 1896-ban egybekapcsolódott az 1886-ban megindult Győri Hir/ap-pal. Ezeken kívül a Hazánk és Szabadpolgár igyekeztek a maguk felfogása szerint tájékoztatni és irányítani az olvasókat. 1894-ben megindult a Dunántúli Hirlap, hogy hangot adjon a keresztény gondolatnak, melyet a szabadelvűség és a szociáldemokrácia veszélyeztettek orgánumaikkal. (Az utóbbit a Népakarat képviselte.) A humort a Garabonciásdiák képviselte előbb Szávay Gyula, majd Gárdonyi Géza szerkesztésében. A gyermekek lapja az őrangyal, a zenekedvelőké a Magyar Lant volt. A szaporodó nyomdák könnyítették az írók műveinek megjelenését, az olvasás megkedvelését pedig az újraéledő kaszinón kívül előmozdították a megyei Néptanító-egylet (1873.), a Győri ismeretterjesztő egylet (1870.) és a felnőtt nők részére alakított Nőiskola. Határozott irodalompártoló elindulás volt 1888-ban a Kisfaludy Kör megalapítása, mely ugyan nem volt maradandó, de tiszteletreméltó út jelölés volt. A magyar nyelvű műveltség buzgó terjesztőjeként ismerték el a győriek az éneket és zenét, ezért már 1846-ban megalakították a Győri Férfi Dalegyletet, mely 1862-től kezdve mint Győri Ének- és Zeneegylet dolgozott tovább és zeneiskolát is tartott fenn. A művelődési egyletek munkáját hathatósan támogatják a városban létesült könyvtárak. Ezeknek a tényezőknek köszönhető, hogy Győr a 19. század végén nemcsak városiaskülsejű, csinos iskolaváros, a magyar műveltség jelentékeny végvára, hanem a művelődésért lelkesedő magyarság iskolája is lett. A 20. század a haladás kitaposott útján indíthatta meg a rohamos városfejlesztést, melyet az első világháború (1914— 1918) sem állított meg. Mindjárt az első évtizednek sikerült pótolnia a letűnt század mulasztását: magához kapcsolta Győrszigetet és a Pataházával egyesült Révfalut. A rendi világban e két község a győri püspökség joghatósága alá tartozott — Pataháza kivételével—, s bár sorsuk azonos volt a városéval,