Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

kertészetének korszerű eszközeivel igazán városias sétahellyé varázsolta. A Radó-téren állott a dísztelen külsejű színház, mel­lette földszintes vendéglő, mögöttük a zenepavillon és a Győri Csónakázó Egylet (alakult 1877-ben) emeletes klubháza és te­lepe. Az úttest másik oldalán állott, virágos környezetben, Kis­faludy Károly szobra (Mátrai L.-tól, 1892.), mely mögött húzó­dott meg a földszintes, korszerű Kioszk*kávéház. A mai kis fa­hidig terjedő részt szép fái, a gondozott útak és tetszetős virág­ágyak kedvelt sétahellyé tették. A városháztérrel együtt ezek­ben fejezte ki a város vezetősége azt a biztató ígéretét, hogy a terek szépítését és parkosítását hasonló módon folytatni fogja. A várost a 19. század első felében még a Kálváriától csaknem a Karmelita-templomig erdő szegélyezte. Ezt az erdőt áldozatul kívánta a városfejlődés és a vasútépítés. Pótlására folytatódott a mult század elején is kirándulóhelyül használt Kiskút foko­zatos rendezése és szépítése, valamint a nádorvárosi rész szélén, a veszprémi országút mellett a szépkiterjedésű Erzsébet-liget létesítése 1899-ben. — Bár első sorban gyakorlati célokat szol­gáltak, mégis itt kell megemlékeznünk a városrészeket egybe­kapcsoló hidakról, melyek hasznosságuk mellett szépíthetik is a várost. Az említett vasúti áthidaláson (Baross-híd, a két gya­logjáró vashíd) és a Rábán átvezető nagy, kettős vasúti hídon kívül 1892-ben épült a 107 méteres „hoszú-híd", mely a Rábán át biztosítja a Ferenc-Ferdinánd-város és Nádorváros közvetlen öszeköttetését Újvárossal. Ugyancsak a Rábát és annak árapasztó csatornáját ívelték át a sétatéri kettős vashíddal, mely 1894 óta szolgálja a forgalmat. Egy évvel előbb készült el Újváros és Győrsziget összekötő vashídja (gyalogjárók nélkül) a Rábca felett. Egy kicsit odább keskeny fahíd (Krajcáros híd) biztosí­totta a gyalogjárók zavartalan átkelését a még különálló Győr­sziget községbe — csekély hidvámért. Ez a korszak még kissé mostohábban kezelte a Dunán át Győrré igyekvők kényelmes át jutását. Csak a gyalogjárók tudtak közvetlenül a városba jutni a mai vashíd helyén lévő hajóhídon, de csak a jégzajlás beálltáig. A kocsik csak Győrszigeten át juthattak be a városba a Szigetet és Révfalut összekötő fahídon át. A fejlődő és szépülő város ethnográfiai képe kedvezően alakul. Ha a neveken és a beszédmódon még érezhető is a külön­böző nemzetiségek hatása, a lakosság nyelve és művelődése már csaknem teljesen magyar. A gabona- és sertéskereskede­lem virágzása idején idetelepedett szerbek a bennszülött néme­tekkel együtt felszívódtak a magyarságba és már az abszolutiz­mus idején újra egészen magyarnak ítélhetjük a győri polgár­ságot. A templomokban észrevétlenül elnémult a német szó, az iskolák nyelve magyar, a közigazgatásban a magyar nyelv érvé­nyesült, csak a kereskedelem és gyáripar nyugati kapcsolatai, valamint a magasabb kormányzat és a katonai szolgálat kénysze­rítik a lakosság érdekelt rétegeit, hogy az idegen nyelvet ne

Next

/
Thumbnails
Contents