Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

utolsó negyedében egyébként is örvendetes: a városkép városiasabb lett az iskolaépítésektől. Régi helyén, de a kor kívánalmaihoz nőve és alkalmazkodva egészen újraépült 1888-ban a bencés főgimnázium. Az állam gondoskodása ezen az útvonalon még egy iskolát teremtett: az állami tanítónőképzőt. Az új intézet a mai telkén álló kis, földszintes polgári házban 1875. október 25-én kezdte meg működését, de 1884-ben már új, egyemeletes épületébe költözhetett a Megyeház-, Schwarzenberg- és Homok-utcában lévő nagy telkén. Az orsolyiták háztömbjének növekedése 1892-ben az Apáca-utca kiemelkedőbb épületeinek számát gyarapította. Ekkor készült el az új elemi leányiskola, melyben otthonra talált a kisdedóvón kívül 1898-ban az új katolikus polgári leányiskola is. A Teleki-utca és Andrássy-út sarkán 1883-ban a gazdag Bisinger-alapítvány költségén emeltette a város a ma is meglévő menházat és kisdedóvót. Ez a környék nem sokára még egy emeletes középülettel gazdagodott. 1894ben az Andrássy-út és a mai Gárdonyi-utca sarkán megfelelő és állandó otthon épült a kir. katolikus tanítóképző intézetnek, mely 1847-től kezdve immár harmadszor költözködött: először bérelt helyiségeibe, majd a Széchenyi-térről 1872-ben a Frigyszekrény mellé a Győregyházmegyei Nyomda mai épületébe és végül a soproni intézettel egyesítve ide a bőkezű Zalka János püspök költségén épült új iskolába. A közgazdasági élet sürgetésére 1897-ben megnyílt a város és állam együttes gondoskodásából Wfiú felső kereskedelmi iskola is, melynek egyemeletes új épülete is a mai Gárdonyi-utca (akkor Fácán-utca) városias képét emelte. A millénium korának városfejlesztő és szépítő igyekezetét maradandó és művészi szépségében, monumentalitásban kiemelkedő emlékkel koronázta meg maga a sz. kir. város, mely régi barokk otthonát elhagyva, Hübner Jenő építésztől tervezett és Hlatky-Schlichter Lajostól épített háromtornyos, kétemeletes, új székházat építtetett 1896—98-ig. A parkosított téren álló új-barokk-épület nemcsak a városi közigazgatás nagyobb feladatait jelezte, hanem a városfejlődés további irányát is. A terjeszkedő város két főtengelyének, a Baross-útnak és a Vilmos császár útnak (ma: Szent István út) találkozásánál jegecesedett ki a város középpontja az impozáns városházában, melynek jótékony hatása buzdította a környék telektulajdonosait is az építkezésre. Egy év múlva már állott a tér északi oldalán a Deák Ferenc utcát kezdő gótikus palota is (a régi Kisfaludy-kávéház épülete). A nádorvárosi lehetőségek kihasználására az első, irányító kísérletek már ebben a korban megtörténtek. Legkorábban a Kálvária-utca képén igyekezett változtatni az 1872-ben épült kat.., leányiskola, melyet a jószívűségéről ismert Winterl Antal kanonok emeltetett, hogy az Isteni Megváltó Leányainak zárdája, elemi iskolája és leányárvaháza legyen. Az eredetileg egyemeletes épület ujjmutatását azonban csak 1892-ben követte a katolikus egyházközség a Szent László