Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása
egyes ágainak fokozatos fejlődése és helyi szerveinek gyarapodása, a lakosság számának szaporodása a század végére új színezetet ad a városképnek, melyen a régi részek még híven őrzik a barokk világ emlékét, de az új utcák képén már jellegzetesen érvényesül a 19. század gyorsuló életüteme és izgatott, határozatlan, többször nem szerencsés stíluskeresése. Az utcák üres telkeit beépítik, régi földszintes házak helyén emeletesek emelkednek és vetnek árnyékot a tövükben meghúzódó kis épületekre. Legjobban megállapítható a városias fejlődés a Baross-úton, melynek házaiban egymást érik a szépkirakatú üzletek és a pénzintézetek könnyen megközelíthető helyiségei. 1894-ben a régi Fehérvári-kapu és a föléje épült vaskos, körülerkélyes tűztorony lebontásával a város egy történelmi emlékkel szegényebb lett ugyan, de nyíltságban, fejlődési szabadságban nyert vele a 300 m. hosszú utca, mely a vasúti pályatest felett húzódó Baross-híd (1892.) megépítése után közvetlen, kényelmes és biztonságos összeköttetéshez jutott a nádorvárosi résszel. Bár az utcából a század végére — 5—6 kivételével — eltűntek a földszintes házak, monumentalitásban akkor még nem versenyezhetett a Győrvárosi és Megyei Takarékpénztár két utcára néző épületével (Kazinczy- és Baross-út sarok, 1898—99.) egyik ház sem. A Deák Ferenc utca mai képe — egy új épület kivételével — már ekkor kialakult, csak azóta több lakórész alakult át üzletté. Az Andrássy-út és Árpád-út egyenes vonalán még néhány nagyobb kert és telek megvárta az új század feltétlenül beköszöntő építkező kedvét. A belvárosi rész fejlődési irányát már kijelölte a századeleji városrendező terv, mely még nem számolhatott a vasúttal, A mai Szent István út kialakulása már megkezdődött, de kiépülésének üteme lassú volt. A 19. század utolsó tizedéig csak a Meller-olajgyár (1877.), néhány tetszetős külsejű, nyugodt vonalú pátricius ház díszítette északi szegélyét, de a déli oldalán a kir. törvényszék, ügyészség, kir. járásbíróság és fogház komoly hajléka (1885—86) már beékelődött a hoszszan elnyúló vásártér sivár ürességébe. 1891-ben a két városi bérház folytatta az új épületek sorát (a mai Jókai-utca és a Tisza István tér saroképületei). A következő évben már két új középület megjelenése hirdette, hogy a városrendezés ennek az utcának jeles szerepet szánt a városkép kialakításában. Az ez időben kibővített, alagutasra átalakított MÁV-pályaudvar és új állomásépület közelében, a városi bérházhoz simulva megépült a kir. ítélőtábla egyszerűségében is szép palotája (1891.). A másik városi bérház sem maradt egyedül. Ide emelték 1892—93-ban az alreáliskolából tovább fejlesztett m. kir. állami főreáliskola mutatós, kétemeletes épületét, hogy felszabadult, régi helyiségeiban a megszüntetett Megyeház-utcai jogakadémiában helyet készítsenek az 1882-ben megindult állami polgári leányiskolának, mely eddig a Király-utcában (4. sz., Etlényi-ház) végezte nőnevelő feladatát. Különben az iskolák gyarapodása a 19. század