Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

szaporodó lakosainak vállaira, de kereskedelmi élete még a magyar tőzsér világ bealkonyodása után is élénk, és ipari életének fejlettségét mutatja, hogy 28 iparágban 127 önálló iparos dolgozik a belvárosi városrészben. A Bécs felől érkezők megfigyelhetik' Üjváros növekedését, hol új templom szolgálja a katolikusok lelki érdekeit, de a 488 újvárosi polgári házból sokan látogatják még a kis protestáns imaházakat. Győr már nemcsak vár (kb. 2000—2400 főnyi helyőrséggel), közigazgatási és gazdasági középpont, hanem iskolaváros is. A század végén 538 diák tanul a jezsuiták iskolájában, melynek közvetlen szomszédságában Széchenyi György alapítványából a század végére megépülő nemesi konviktus (ma belvárosi katolikus fiúiskola) is vonzotta már ide a tehetséges magyar ifjúságot. Az általános fejlődés mellett aggasztó jelenség csak egy mutatkozott: az ethnográfiai képen a németség előretörése. A felszabadító hadjárat sikerei és a magyar katonai létszám csökkentése a lakosság magyar elemeinek arányszámát kedvezőtlenül befolyásolta. II. Rákóczi Ferenc felkelése idején Győr lakói a királyhoz való hűséget képviselték. Az említett Bottyán-féle megrohanástól eltekintve a végvár csak fogoly-kurucokat látott. Ezzel nem mondjuk, hogy a győriek nem éreztek együtt a szenvedő nemzettel, ök is érezték fokozódó nehézségeit a háborús életnek, mely magyar és német részről egyaránt sarcolta őket. Zichy Pál gróf kanonoknak, ki Rákóczi táborába szökött a várból, akadtak társai és követői, de a város labanc maradt. Ám a nemzeti szabadságharc leverésekor mégis sírnia kellett: a dühöngő pestis megtizedelte lakóit. Ennek kell tulajdonítanunk, hogy, bár a domb lakóinak házsora kiegészült és kis házakból kétemeletes nagy házak lettek, 1720-ban az 1215 adóköteles háztartásban csak 7290 lakos élt. Igaz, hogy a katonák és kiváltságos személyek növelték ezt a feltűnően alacsony lélekszámot, de a város lakossága mégsem gyarapodott a várható arányban. A nemzetiségi statisztika kedvezőtlenebb lett. Győrött annyi német élt már, hogy a magyar város közigazgatása kénytelen volt alkalmazkodni hozzájuk. Keresztély Ágost szász herceg, gróf Sinzendorf Lajos bíboros, Groll Adolf személyében idegenek jutottak a püspök-főispáni székbe. 1720—43-ig tíz idegen jutott be a káptalan testületébe. A templomokban is megszólalt már a német ének és prédikáció, bár a karmeliták kivételével még a főszerepet a magyar szónak adják. A német polgárok már mellőzésről panaszkodnak és a német várkapitányok ezen az alapon részesítik a felújuló felszabadulási mozgalmat lendületesebb támogatásban. Ez a mozgalom a polgárság győzelmével fejeződött be 1743. március 6-án a trónjáért és öröklött birodalma épségéért viaskodó Mária Terézia királynő jóvoltából. A város régi szabadsága ezzel megújult, Győr újra és egészen szabad és királyi város lett. A régi földesúr, a káptalan átadta földesúri jogait volt polgárai összességének, csak a maga