Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

dombi lakóházait és intézményeinek (Magyar Ispita, káptalani iskola és székesegyházi karénekesek Apáca-u. 5. sz. háza) városi épületeit vette ki. A Káptalandomb területe épületeivel együtt nem ment át a város birtokába. A püspökvárat is visszaszerezte — jelentékeny anyagi áldozattal — a királytól ősi gazdája, a győri püspök (Zichy Ferenc gróf, 1743—1783). A nevezetes esemény hatása a városon nem mutatkozott azonnal, mert a diploma csak a város közjogi helyzetén változtatott, a helyrajzi és városképet nem érintette. Ezt a 18. század közepén még mindig kötötték a várfalak, melyek az ország békés állapotában stratégiai jelentőségüket ugyan elvesztették, de a városfejlődésnek komoly akadályai maradtak. A város nem terjeszkedhetett. Ámde ha végigjárjuk a 18. század második felében Győrnek immár kövezett utcáit, észre kell vennünk, hogy a fejlődés kérdésében akadályozott város fölött mégsem suhant át nyomtalanul a haladó idő. Újváros fejlődésén kívül meg kell látnia az átutazónak a „Majorok" (Nádorváros) átalakulását. A pápai országút mentén már nemcsak kerti házak és gazdasági épületek állanak, hanem egy népesedő városrész bontakozik ki. A „jó halál atyái" (kamillánusok, megtelepedtek 1761-ben) már nemcsak a jezsuitáktól gondozott Kálváriát láthatják (épült 1715—1725), hanem kb. 1800 lélek javára buzgólkodhatnak 1774-re elkészült barokk templomukban. A szabadhegyi szőlők és földek helyén kialakult község is állandó lakosokkal dicsekedhetik. Ám a nyolc öl magas várfalak mögött sem akadt meg a fejlődés folyamata. A karmeliták négyszögű épülettömbje egészen kialakult már érdekes és kedves templomával együtt. Karcsú tornyát kissé ferdére billentette a földrengés (1763), mely a városra ráijesztett, de — a tornyokat kivéve — más épületben nem okozott jelentékeny kárt. A jezsuiták kollégiuma kétemeletessé nőtt, hogy a tudományakadémiával bővült iskolájuk igényeit is kielégíthesse. Jellegzetesen barokk templomának belső egyszerűségét gazdag dísszel nemrég ékesítette Acsády Ádám veszprémi püspök. A ferencesek kolostora (mai megyeház) is felvette végleges alakját s közelében a kékruhás magyar ispitások loggiás udvarukból immár tornyos templomocskájukba járhatnak. Új tornyocska hirdeti, hogy a német elaggottakról is gondoskodott Haberl Farkasné Wagner Cecilia áldozatkészsége, ki emeletes házon kívül csinos kis templommal is gyarapította a város műemlékszerű épületeit. (1714ben épült a ház, az intézet 1764-ben nyilt meg, a templom is állt már ekkor a mai Vörösmarty-utcában.) Nem messze tőle özvegy Neupauer Ignácné Pichler Anna áldozatkészségéből az orsolyita apácák zárdája és iskolája szolgálta már a győri leánynevelést. 1726. júliusában megérkeztek a bécsi szerzetesnők, de ideiglenesen a püspöki rezidenciába szálltak és itt kezdték meg a tanítást. 1729. október első vasárnapján vonultak be az Álom-közben épült zárdába, mely 1746-ban már nagyobb arányú bővítésre