Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

és tarisznyavári (Kis Megyer) őrhelyek, de még a végvári nagy helyőrség katonái sem tudják mezei munkájuk szabadságát biztosítani. A 17. század második felében Győr erősebb török támadás eshetőségeire készülhetett. A lakosság természetes szaporodása és a várőrség létszámának növekedése miatt, a lehetőség szerint bővíteni kellett a várat. Erre csak a délkeleti és keleti részen kínálkozott mód. Ezért építették meg a mai Újvilágtér, Újvilág- és Újkapu-utca táján az új- vagy „lótanétó"bástyát. Ez a kis bővítés azért is szükséges volt, mert a várban nem lévén laktanya, a katonák elhelyezését csak úgy tudták megoldani, ha a háztulajdonosok szaporítják a katonák beszállásolására épített „kvártély"-ok (quartirium) számát. A városi házak területén ennek megoldása lehetetlen volt, ezért a kis utcák nyitásával segítették meg a háztulajdonosokat, akik az itt épített kis házakat bocsátották a katonaság rendelkezésére. E várbővítés folytatásaképpen hajtották végre — Vauban erődítési módja szerint — a külső erődművek megépítését. A Wymes Ferenc hadmérnök irányításával modernizált vár sikerrel vette fel a harcot a bécsi felvonulás (1683) alkalmával a török hadsereg ostromló seregrészével és ellenállott Bottyán János kuruc tábornok megrohanási kísérletének (1707. június 25) is. A hadi események tönkretették ugyan Győr vidékét, de nem változtattak a 19. századig nagyjában megmaradó városképen. Ismételjük: nagyjában. Mert a város belsején üdvös változások észlelhetők. A fejlődés felkúszott a régi várba, a dombra is. A székesegyház belseje barokk díszt ölt, 1681-től új tornya kifelé is hangsúlyozza ezt. A kis polgári házak lassankint gazdát cserélnek és új gazdáik (mind kanonokok) akarata szerint megnagyobbodva, megszépülve illeszkednek bele a domb barokk hangulatába. A nagy tűzvész után (1647) megújul a püspökök új rezidenciája és a régi szeminárium mai helyén már áll Széchenyi György emeletes papnevelő háza. A nagy piac peremét már díszíti a régi városház ma is szép épülete és a pannonhalmi főapátok tekintélyes győri rezidenciája (régi kisszeminárium, Istenszeme-internátus). A ferences barátok templomának közelségében elaggott magyarok gondtalan öregséget élveznek. a Magyar Ispitában (1666). Gazdag kereskedők, jószágos nemes urak emeletes házai között főúri (Zichy, Esterházy, Viczay) paloták büszkélkednek. A pápai pálosok emeletes megszálló házán kívül (a régi Bárány-szálló a Szent László király utcában) új szerzet, a szegény karmeliták rakják fészküket a cs. és kir. építésügyi hivatal helyén, a bécsi kapu torkában, a rabok kápolnájának átellenében (a mai Erzsébet-mozgószínház és Birkmayer kőfaragó üzlete között). Győrött már kétemeletes házakat is lát a városjáró idegen. A felszabadító hadjárat költségeinek viseléséből a városnak is ki kell vennie a részét, 1059. porció (katonai élelmezési fejadag) fizetése nehezedik kb. 10.000-re