Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

A jobb mezőnyben a három folyó jelzi a helyi .adottságok kedvezését, a várfal és városkapu a győri végvár történelmi hagyományának súlyos kötelezettségeiről beszél és a pajzs balmezőnyében kiemelkedő Szent István vértanú alakja, mely mögött a régi címer szimbolikája nem mosódott el, a keresztény erkölcsre épített városi művelődés továbbfejlesztésének parancsát ismétli. Mintha azt mondaná: a régi Győr tovább akar élni az újban, mert az alapvetést ő végezte el, és a szabad királyi város nem tagadhatja meg a kiváltságos mezővárost és a kis községeket, melyeknek csendes elmúlása az ő kibontakozó egységes városképének, további növekedésének, korszerűbb anyagi és szellemi művelődésének életet adott. Az új Győr nem volt mindig és mindenben kíméletes a régi Győr irányában, de hirtelen felkapaszkodott parvenü módjára nem tüntette el múltjának emlékeit. Nem siratta azt, amit a pusztító idő mostohasága elporlasztott, vagy az időszerű, józan tervek áldozatul kívántak, de szeretettel őrizte mindmáig történelmi képének jellegzetes maradványait és simogató kézzel ápolta rajtuk a borostyánt. Az én megemlékezésem a mai Győr visszapillantása ködbevesző elindulására, kialakulásának ismételten megsüllyedt útjára. A mult megmaradt őrtornyából szeretném megmutatni azt, ami volt, hogy megérthessük azt, amivé lett. Ennek a ma 54 n-kilométer kiterjedésű, 9464 kat. hold határú városnak, — hol 5526 házban kb. 60.000 lélek keresi a maga boldogságát, —- kezdetei szerények, de annál öregebbek. Patinás öregségéről bizonyságot tesznek a régészek, akik már a csiszolatlan kőkorszakból is emeltek ki emberi csontleletéket. Valami északról ide vándorló, indogermán nép nyomát megtalálták a kőkorszak végérői előkerült leletekben is. Ámde csak a bronzkorszakban kezdődik az ember állandó, szóraérdemes megtelepedése. A Krisztus előtt kb. 1400 évvel ezelőtt idetelepülő ilíyr népség földbevájt, putriszerű, lakásaival indult meg itt a társadalmi élet és a művelődés. A Kr. e. 6. században ezt színezte egy kissé a szerényméretű szkita bevándorlás. Az illyr-szkita elemek egymásbalolvadásának békés nyugalmát a Kr. e. 4. század első felében megzavarta a kelta törzsek betörése. Ez a keményöklű nép a Nyugatról indult és Itália megrablása után fordult a Duna tája felé. A szabadságszerető illyrek egy része, a vezető elem elvonult előlük, az ittmaradtak törzsi öntudata is nagyon késleltette a hódítókba való felszívódást. A kelta uralom idején nyeri Győr Rabona (Rába) folyótól Arrabona nevét. Ez a név megmaradt akkor is, midőn az illyr, kelta és beköltöző germán lakosság kénytelen volt Meghajolni a mosoni Dunáig terjeszkedő római világbirodalom előtt. Arrabona Kr. e. 15-ben Noricum elfoglalásával római impérium alá került s régi nevén az Augustus császártól Kr. u. 8-ban megszervezett Pannónia provincia egyik legészakibb, de szerény Jlíl helysége lett. Jelentősége csak akkor emelkedett, mikor az