Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
seket hoz e hatalmaskodások ellen (1659 : XXIII., XXIV. és LX. t.-c.), de eredmény nélkül. Sok nehézség van a török elől biztonságot kereső s a városban letelepedő nemességgel is. A XVII. században — mint már említettük — Győrött gyakran nemes ember a bíró. A nemesség ez eseteket szokásjoggá akarta emelni s magának követelte a bírói tisztet a polgárok szabad választási és a földesúr megerősítési jogának mellőzésével. 54 ) Hosszú pereskedés követte e törekvést, melynek végére a kancellária tett pontot, mely 1700ban a régi szokást erősítette meg. 55 ) A győri nemesek kifogásolták a káptalan bírómegerősítési jogát is. A káptalan viszont arra mutatott rá, hogy a győri nemesek legtöbbjének semmi vagyona nincs, csak egyszerű armalisták, akik polgári birtokból élnek, tehát semmi különös jogaik nincsenek. Az ügyet a kancellária döntötte el, mely a káptalan bírómegerősítési jogát elismerte, a nemeseket pedig nemesi telkeik után adófizetésre kötelezte. 56 ) A káptalannak az ellen is panasza volt, hogy a győri polgárok közül többen a káptalannak, mint földesúrnak országos törvényekben is megkívánt előzetes engedélye és ajánlása nélkül a királynál nemességet szereztek. 57 ) Már pedig az 1715 : LXII. t.-c. szerint a földesúr a magvaszakadt, vagy végrendelet nélkül elhalt, nemkülönben a felségsértésben vagy hűtlenségben marasztalt jobbágyoknak összes szerzett javaiban és ingóságaiban háborítatlanul örökölhetett, de a paraszttelken lakó nemeseknek összes szerzett ingó javai a kir. fiscusra szállnak s a földesúrnak csupán csak a telket és tartozékait volt szabad visszaváltania. 58 ) A nemesítés tehát érzékenyen érintette a káptalant, mint földesurat, mert a caducitas joga a nemesítettek ingóira egyáltalán nem terjedt ki. Ezért a nemesítés ellen állandóan tiltakozott. A nemesekkel a XVIII. században a városnak is meggyűlt a baja, mert a török háborúk után is a városban maradt s ott megtelepedett nemesek sehol sem akartak a közterhekhez hozzájárulni, hanem kiváltságaikra hivatkozva kivonni igyekeztek magukat azokból. Mivel pedig a szabad királyi városokban a nemeseket jobban tudták szorítani a köztartozások teljesítésére, mint a mezővárosokban, természetes, hogy a győri nemesség tiltakozik a város eliberációs törekvése ellen. Az 1715. évi országgyűlés alkalmával e tiltakozásnak a győri nemesek a vármegyé53 ) Bedy: A győri vár és várkapitányok. Győri Szemle 1933. 159. 1. M ) A nemesség védelmét szolgálja I. Lipót 1679. augusztus 21-én Bécsben kelt kiváltságlevele, mely a Győr városban lakó nemesek jogainak és kiváltságainak épségben tartását biztosítja. 1. Szávay Gyula: Győr, Monográfia 1896. 146. 1. 55 ) Győri kápt. m. ltára. V. Számadó könyv 450—1. I. 68 ) Bedy: A győri káptalan tört. 136. 1. 57 ) Győri káptalan m. ltára. Th. XVIII. 2794. 68 ) Corp. Jur. 1715 : LXII. t.-c.
