Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
nek a pozsonyi diétára küldött követei útján adnak hangot. Tiltakozásukban azt állítják, hogy bár a győrvárosi előkelőbb házak és polgári telkek nagyobb része a nemesi rend kezén van, mégsem helyeslik a győri polgároknak azt a tervét, hogy a király és az ország karai és rendjei előtt „előadott kérésük értelmében a győri káptalannak és egyúttal egyházuknak, mint a föld törvényes urainak joghatósága kiforgattassék és eltöröltessék". Tiltakoznak a városnak azon állítása ellen, hogy ők a városban tartózkodó katonaságot olyan bőségesen ellátták sokezer forintot kitevő értékben, mert a győri polgárok legnagyobbrészt kézművesek és iparosok, kezük munkájából élnek, „ennek folytán olyan sok ezer forintra rugó külső jövedelmük nem is volt, ezt el sem vesztették, sőt valójában a nemesi rend... szenvedte" el e javak elvesztését. A vármegyei követek tehát ellentmondanak a győri polgárok kérésének és erről tanuságlevél kiadását kérik. 59 ) A győri polgárságnak a XVIII. században már meglehetősen vegyes nemzetiségi összetétele más törekvésekben is éreztette hatását. Ennek egyik jele a német polgárok résztkérése a közhatalom gyakorlásában. Már a XVII. század végén a német polgárok panaszkodnak, hogy a bíróválasztásnál őket mellőzik, sőt egyenesen ki is zárják, ezért a helytartótanács a káptalannak a kellő intézkedést figyelmébe ajánlja. 60 ) A XVIII. század első felében azután a német polgárok részére külön helyettes bírói állást is kreálnak. 61 ) A város 1712-ben III. Károlytól újabb vásári szabadalomlevelét eszközöl ki s egyre erőteljesebben tör most már kitűzött célja: a szabad királyi városi rangra emelkedés felé. Mivel a szabad királyi városi rang elnyerésének első előfeltétele a földesúri terhek alól való megváltás volt, a város kénytelen volt egyezkedést kezdeni a káptalannal. A káptalan még nem szívesen egyezkedik, de látja azt a sok nehézséget, viszálykodást, amit elsimítani nem lehet, a maga részéről is hajlandó bizonyos feltételek teljesítése esetén beleegyezését adni a felszabadulásba. A káptalani levéltár már ez időből őriz olyan iratokat, melyek nemcsak béke-, de felszabadulási pontozatokat is magukban foglalnak. 62 ) E mellett a káptalan nem szűnik meg jogait védelmezni, amelyre ugyancsak szükség van. 1714-ben ugyanis a város közönsége megválasztotta bírónak Mányoki Ádám postamestert és contrascribát (ellenőrt), akinek e foglalkozását a káptalan összeférhetetlennek tartotta a bírói állással s nem erősítette meg. Mányoki mégis erőszakosan elfoglalta a bírói széket, 63 ) s 59 ) Győri káptalan m. ltára. Th. XVIII. 2785. sz. ») Győri kápt. m. levéltár XXI. Th. 3136. sz. 61 ) Csizmadia Andor: Győr közigazgatása i. m. 13. ») Győri kápt. m. ltára Th. XVIII. 2804. «) Győri kápt. m. ltára XVIII. Th. Nro 2845.
