Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Lám Frigyes: Harsányi Lajos prózai művei

lehet; vagy nagyszerű megfigyelő képessége, gyermeki kedélye és pompás humora. Zúgó Márton új útat mutathatna a költőnek. Milyen nagyszerű bukolikus regényt írhatna Dunántúlról, folytathatná Domonkos István irányát. v

1940-ben jelent meg a szentek sorozatának negyedik darabja: Fejjel nagyobb mindenkinél. Ez talán a legjobb a négy első szent életrajz között. Ebben minden a szemünk előtt történik. Újítás az is benne, hogy költött személy egyik főhőse, sőt az egész történetnek szemtanúja. Pok Pető, a pásztorgyermek, aki jelen van Péter király szomorú bukásánál és megvakíttatásánál, András király udvarába, majd Béla herceghez kerül és ennek a fiának, a kis Lászlónak, lesz játszópajtása, csatlósa, ispánja, önzetlen barátja. Pető végigkíséri egész életében a második szent királyt. Pető rokonszenves alakján keresztül ismerjük meg a királyt, közelebb jutunk hozzá, úgy hogy előttünk áll. Jobban ért a költő már ahhoz, hogy hősét velünk elképzelhesse. Nem hiába őrzik Győrött a Szent László kápolnában a király aranyozott ezüst hermáját és benne a szent koponya relikviáját. — Harsányi sokszor elmélkedhetett előtte és ott szívta magát tele hősének lelkével, szellemével, fel tudta támasztani és fel tudta idézni évszázadok poros kriptájából a királyt, úgy ahogyan hajdanában országolt, harcolt és imádkozott. Hogy Harsányi szentje egy kicsit szoborszerű, ezen nem csudálkozhatunk, mindenkinek szobor jut eszébe, ha Szent Lászlóra gondol. Harsányinak itt sikerült az elbeszélést majdnem teljesen mentesíteni a történelmi tudnivalók ballasztjától, amely minden történelmi regény léghajójának szabad szárnyalását megbénítja. Előttünk történik minden, mint mondtam, alig van benne krónikaszerű referálás. Viszont igen sokszor érezzük emiatt, hogy sok részlet igen gyorsan lepereg; pillanatfelvételek sorozatából áll a történet, és ezek közt hiányzik az átmeneti kapocs. Olyan a regény, mintha a filmesítésre gondolt volna szerzője. Az olvasó szívesen időzne sok helyen egy kicsit tovább, szeretne egyikmásik dologról többet hallani. De ez a kifogás csak azt bizonyítja, hogy az írónak sikerült nagy érdeklődést keltenie a hőse iránt, noha az is a tipikus Harsányi-szent, aki lelki harcokat nem ismer, akinek kísértései, de még gyöngébb pillanatai sincsenek. Lépten-nyomon érezzük, hogy Harsányi nagyon sokat tanult a regényírói mesterségből, feltétlen haladást mutat az előbbi munkáival szemben. Meg tudja jeleníteni a múltat, itt-ott drámai menetűvé is teszi, bonyodalmas és érdekfeszítő mesét is tudna mondani, ha más témát választana, olyat, ahol nem kötné meg annyira az egyházi szempont. Itt is igen sok csudát ír le a költő. Az ismert legendákat és mondákat mind felhasználja — ezek: a tordai hasadék keletke-