Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
a királyhoz, országgyűléshez fordul védelemért. Wesselényi nádor 1658-ban az 1641. évi országgyűlés 95. cikkelye alapján kötelezi is a várost a jobbágyi tartozások teljesítésére. Az ellentéteket még sem sikerült kiegyenlíteni. 49 ) A város a bíróválasztás gyakorlata ellen is ismételten tiltakozott s magának követelte a választás szabad jogát. A megválasztott és megerősített bíró többször saját hivatalos hatalmát használta fel a káptalan ellen. 1678-ban az elégedetlen polgárok forrongást szítottak a bíróválasztás alkalmával a káptalan ellen. A polgárok kisebbsége ugyanis Szőnyi Mártont szabálytalanul választotta bíróvá, különben is több rendbeli kifogás merült fel ellene korábbi bírósága idejéből, azért a káptalan nem erősítette meg. Szőnyi azonban sem a hivatali pecsétet, sem a bírói pálcát nem adta ki a kezéből. A káptalan a törvénytelen bíró ellen kénytelen volt királyi parancsot kérni. Az új választásnál Nemes György protestáns polgár nyert többséget, akit a káptalan meg is erősített azzal, ha Őfelsége nem emel kifogást ellene. Ez volt az első eset, hogy protestáns polgár került Győr bírói székébe. 50 ) A vitákban a korona részéről a város kap igazat s a káptalan minden tiltakozása ellenére I. Lipót 1679. augusztus 21-én Bécsben parancslevelet intéz Montecuccoli főkapitányhoz és a dunántúli megyék alispánjaihoz. A parancslevélben a király — Győr város bírája és közönsége panaszára — elrendeli, hogy a győri polgárok II. Mátyás, II. és III. Ferdinánd kiváltságlevelei értelmében sehol sem tartoznak révdíjat, vámot, vagy adót fizetni. Ennek ellenére többen, köztük Széchenyi György kalocsai és bácsi érsek, a győri püspökség kormányzója Győr városban és várban évenkint tartani szokott vásárokon, a Rába és Rábca hídon és más községekben (öttevényben és Nezsiderben), a győri káptalan pedig a Pálffy-féle szerződés ellenére az abdai hídon vámot szednek. Ettől, valamint a győriek más kiváltságainak háborításától eltiltja őket a király. 51 ) A katonai parancsnokság is csorbítja ismét a káptalan jogait. 1687-ben pl. betiltja az örök-bevallásoknak a káptalan előtt kötését s minden adás-vevési szerződést a katonai parancsnokság elé utal. 52 ) A XVII. század végi főkapitányok sem tisztelik az egyház jogait. Montecuccoli Rajmond gróf (1660—1680.) a céhek ősi kiváltságait sérti meg s nincs ezek iránt megértéssel utóda, Hermann bádeni őrgróf sem (1682—1692). Ö viszi még tovább a bevallások rendezését annyira, hogy 1688-ban azokat a katonai soltészra ruházta. 53 ) A törvényhozás ismét rendelkezé«) Bedy i. m. 135. 50 ) Bedy Vince kézirata a káptalani könyvtárban a XV—XVII. századi Győrről. II. k. 135. 1; v. ö. Győri kápt. m. ltár. Th. XVIII. 2828. A parancslevél Győr város levéltárában. 82 ) Fehér Ipoly: Győr megye és város egyetemes leírása. Budapest, 1874. 506. 1.
