Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
nyítani tudja, hogy a város igenis fizetett decimát. Szabadhegy neve sem bizonyít semmit, mert van Győr vármegyében Szabadi nevű község, amely ugyan nem szabad, hanem paraszti fundus s fizeti a dézsmát az esztergomi érseknek. „Sok személlyek hivattatnak vezeték névvel Császárnak, Királynak, Herczegnek, de ugyan nem azok." Még ha igaz is lett volna, hogy mikor Győr erőddé lett, azért adta magát a város a káptalan jurisdictioja alá, akkor is áll, hogy „volenti non fit injuria" s így is kell teljesíteni. A város azért panaszkodik, hogy a káptalan a várost időről időre különféle adókkal, 100 forint cenzussal, 25 forint dézsmával, szekerezéssel, télen jégvágással, szabad választása ellen a bíró nem akceptálásával és meg nem erősítésével és sokféle fenyegető és parancsoló bizottsággal terhelte, amint azok a város protestációiból kitetszenek. A káptalan azt válaszolja, hogy csak a privilégiumok szerinti földesúri tartozást kéri: 100 forintot az ebédért, minden kereszt búzától egy-egy krajcárt; ha azt nem, a kurta dézsmát: 25 forintot, végül házankint a cenzust a házak minősége és nagysága szerint. Azt is megemlíti ez a vitairat, hogy mivel a város súlyosnak érezte a káptalan által kívánt terhelést, II. Mátyás és II. Ferdinánd privilégiumait III. Ferdinánddal is megerősíttette, sőt az 1649. évi országgyűlés elé is terjesztette sérelmeit, melynek eredménye lett a nádori szerződés, hogy a várost régi szabadságaiban a nemes káptalan megtartsa, az árulerakó hely bevétele a városé legyen, az abdai hídon győri ember vámot ne adjon, de Győr felől való felerészét a hídnak a város tartozzék megépíteni. Míg Pálffy Pál nádor élt, e rendelkezés szerint a várost megtartotta szabadságaiban a káptalan, de mihelyt meghalt (1653.), a káptalan a város ellen sérelmeket követ el, Abdán a fele híd építését ugyan megengedte, de a vámot a városiakon megvéteti, ezenkívül a bárányokat is megdézsmálja. Ezért kívánja a város, hogy vagy minden Nagy Lajos privilégiuma szerint maradjon, vagy a káptalan tartsa meg II. Mátyás és II. Ferdinánd privilégiumait. A káptalan viszont kijelenti, hogy sem III. Ferdinánd privilégiuma, sem Pálffy Pál nádor testilise nem szereztek jogot a városnak, mert hiányzott hozzájuk a földesúr beleegyezése. Az abdai vámot sem engedi el, mert a győriek azt régen is megadták s a káptalannak érvényben van a vámszedési joga. A káptalan a Locus depositionis bevételeinek jogosságát is kétségbe vonja s állítja, hogy emberemlékezet óta a káptalan szedte annak is a hasznát. 48 ) A viták a XVII. század második felében már napirenden vannak. 1657-ben hosszú pereskedés után a város elismerte jobbágyi tartozásait. De a huzavonák ezzel sem szűnnek meg. A káptalan 48 ) Győri káptalan m. ltára. Th. XVIII. 2834.
