Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
ságait, kiköti a tisztelet és engedelmesség megtartását a káptalannal, mint földesúrral szemben s azt is elrendeli, hogy ne szakítsanak a megtartott ősi szokásokkal és teljesítve a teljesítendőket, tartózkodjanak helytelen újítások bevezetésétől. 45 ) A káptalannak azonban nem tetszik ez az egyesség s Mattkovich Mihály olvasókanonok által tiltakozik a nádori pecsét alatt kiadott pontok ellen a királynál, ahol kéri tiltakozásának minden hites hely előtt való kihirdetését. 46 ) A király azonban nem adott helyt a tiltakozásnak, sőt 1650-ben újabb vásári szabadalomlevelet adott a győrieknek. Más irányban is történt egyeztetési kísérlet. Mansfeld Fülöp gróf akkori várkapitány a városnak segíteni akarva, III. Ferdinánd királytól bizottságot kért a püspökkel, földesúrral, polgársággal szemben fennforgó ellentétek kiegyenlítésére. A bizottság Széchenyi György veszprémi püspök vezetésével 1649. Szent Mihály napján szállt ki Győrré s ha mindent nem is tudott elintézni, legalább a kedélyeket megnyugtatta. A kísérletek csak ideiglenes békét hoztak, a földesuraság és a város közötti viták most már igen kiszélesedtek. Jellemző a két fél felfogására az a káptalani levéltárban őrzött irat, amely jogvita alakjában ismerteti a város és a káptalan álláspontját: A város azt hangoztatja, hogy a török uralom előtt a győri káptalan „fehérvári" káptalan volt s így annak Győr felett semmi uralma nem volt. A győrieket ez időben Cives Regaleseknek hívták, kiknek minden „causajuk ad instar aliarum Regalium Civitatum in praesentia Tavernicorum Regalium mentenek". Ez Lajos király privilégiumából is kitetszik. A káptalan, bár — véleménye szerint — neki a város állításaira írásbeli dokumentumai vannak, csak annyit válaszol, hogy ha ő fehérvári káptalan lett volna, akkor hogyan írta át Lajos király 1332. évi privilégiumát Győrött 1333-ban, amikor még a töröknek itt híre sem volt. De ha a káptalan transumálta is a privilégiumot, abból nem következik, hogy annak eredetije megáll, mert a király pecsétjei róla elvesztek. 47 ) A város azt is állítja, hogy senkinek decimával, nonával, quartával nem tartozik, amint ezt mai napig Győrszabadhegy neve magával hozza. Mikor azonban Győr várrá lett, hogy idegen magistrátusság alá ne kerüljön, a győri magyarság adta magát a káptalan jurisdictioja alá, de az említett szolgáltatásokat nem ígérte meg. A káptalan replikája az, hogy ő számadási könyveiből bizo*») Győri káptalan levéltára. Th. XVIII. 2859. Másolat. — Másolata megvan Győr város levéltárában is. «) Győri káptalani m. ltár. Th. XVIII. 2836. 47 ) A vitairat írója nincs tisztában az időpontokkal. Nagy Lajos uralkodása 1342-ben kezdődött, nem adhatott ki 1332-ben kir. privilégiumot. Az irat itt nyilván a Nagy Lajos-féle 1361.-iki kiváltságlevélre céloz, amit a káptalan 1380-ban írt át.
