Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
tak"; 2. a karácsonykor szokott szarvas-, vagy dámvad-adomány helyett egynéhány esztendőtől fogva csak kicsiny „két őzikét" adtak, „melyek egy tallért sem érnek"; 3. a káptalan jégvermébe való jéghordást tizenkilenc éve nem teljesítik; 4. az eddig szolgáltatott ingyen kocsifuvart sem adják; 41 ) 5. az újvárosiak az eddig szolgáltatott báránytizedet nem adják. 6. Panasz van a katonák ellen is, akik a legelőkön a legeltetési díjat a káptalan helyett beszedik. 7. A végrendeleteket nem nyújtják be megerősítés végett a káptalanhoz, hanem a városhoz. 8. Tartozott a bíró a tizenkét forintot meghaladó bírságot a káptalan prépostjának beszolgáltatni, nemkülönben a bírságról elszámolni, most ezt sem teszi. 9. Azelőtt a káptalan tudta nélkül házat venni nem lehetett, most megteszik. 10. A tiltakozást a káptalan előtt foganatosították, most a városiak ezt a praerogativát „contra jus dominorum terrestrium" maguknak tulajdonítják. 11. A peres eljárást is magának vindikálja a város. 12. Ezelőtt az újvárosi rácok évenkint 3—3 forintot fizettek, most sem ezt, sem egyéb kondíciókat, amelyekre azelőtt a fő- és vicegenerálisok előtt magukat kötelezték, teljesíteni nem akarják. 42 ) Ez évben a polgárok — kiváltságaikra való hivatkozással — az abdai vámnál is megtagadták a vámfizetést, 43 ) de erre a Mátyás-féle kiváltságlevelek értelmében joguk is volt. A káptalan azonban nem akarta elismerni a kiváltságlevelek érvényét. Ragaszkodott földesúri jogaihoz. Folytonos tiltakozásának meglett az az eredménye, hogy az 1649. országgyűlés alkalmával Pálffy Pál nádor a felek kontroverziáit összeegyeztette s 1649. május 13-án előtte a káptalan képviseletében Bényi János nagyprépost és Berdóczy György kanonok, Győr mezőváros (oppidum) képviseletében pedig Szakonyi János, Czunkó Mihály és Horváth György jelentek meg, előbbiek mint a káptalan, utóbbiak, mint a város teljes hatalmú megbízottai. A város legfőbb sérelme volt az, hogy a káptalan a Rábahidon, nemkülönben Abdánál saját polgárain is vámot vesz. Az országgyűlés is foglalkozott e kérdéssel és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jobbágy nem fizethet urának hídján, ha a híd fenntartásában segédkezik. 44 ) Az egyezség is megállapította, hogy a győriek sehol sem tartoznak vámot fizetni, de ezzel szemben tartoznak az abdai híd fenntartásában segédkezni. Azt is kimondta az egyesség, hogy az árumegállítás és lerakás joga a várost illeti, s a káptalan semmiféle áru után e címen bevételt nem szedhet. Végül megerősíti a város szabad41 ) Ebben a jog nem áll a káptalan mellett, mert II. Mátyás által adott kiváltságlevél csak díjazás melletti fuvart említ. 42 ) Győri káptalan m. ltára. Consignatio eorum quae oppidani Jaurinenses V. Capitalo Ecclesiae Jaurinensis ab olim semper praestari tenebantur. Verum ac Ao 1647. praestari denegarunt. Th. XVIII. 2833. 43 ) Bedy: A győri székeskáptalan tört. 134. 44 ) Bedy i. m. 128. 1.
