Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
A várparancsnokkal sem szűnnek meg a súrlódások. Bár a XVII. század első felében (1606—1633-ig) a buzgó katolikus hitéről ismert Prainer János volt a főkapitány, katonáit nem akadályozta abban, hogy semmibevegyék az egyház kiváltságait. Az 1618. évi országgyűlés előtt a püspök és a káptalan felpanaszolják, hogy a kapitányok és a katonai tisztviselők a maguk joghatóságát a polgárokra és a püspök, valamint a káptalan alattvalóira is kiterjesztik; a káptalani mészárosok megrövidítésére másoknak mészárszékeket engednek, az italmérést évenkint félévre szorítják, némely mesterembereknek a királyi diplomákkel megerősített szabályzatát semmibe veszik s nincsenek tekintettel a polgárok mentességeire. Az országgyűlés bizottságot alakít, s küld ki a panaszok kivizsgálására. 36 ) A bajok ekkor sem szűnnek meg, ezért az 1622. évi országgyűlés újra kiküld egy bizottságot. 37 ) A bizottság határozatot hoz, melyben kimondja, hogy azok az ezredhez tartozók, kik Győrött laknak, a püspöknek és a káptalannak, mint földesúrnak alá vannak vetve. A király e határozatot úgy módosította, hogy az ezredhez tartozók (jobbadán németek) 24-nél többen nem lehetnek. Ezek személyükben a főkapitánynak, házaikat tekintve a földesuraknak tartoznak engedelmeskedni. A mindkét nemzethez (magyar, német) tartozó katonák ingó javaikra nézve a hadbíróknak, házaikat tekintve a földesuraknak bíráskodása alatt állanak. 38 ) Az 1630 : XXXIV. t.-c. e viszálykodás bizottsági elintézését újból foganatosítja, de úgy látszik eredménytelenül, mert az 1635. évi LXXVII. t.-c.-nek is meg kell ismételni. Az 1638 : XX. t.-c. e rendelkezések fenntartása mellett azt is kimondja, hogy a pallosjog a polgárokra nézve Győrött bírájuknál, a nemesekre pedig pedig Győr vármegye fő-, illetve alispánjánál maradjon. II. Mátyás által a városnak adott kiváltságleveleket II. Ferdinánd 1635-ben újból megerősíti s ugyanezt teszi 1646-ban III. Ferdinánd. A kiváltságlevél ellen 1646-ban a székeskáptalan tiltakozást jelentett be a pozsonyi káptalan előtt Bényi János nagyprépost, Cziráki György szentadalberti prépost országgyűlési követek által. 39 ) A tiltakozás ugyan megakadályozta, hogy a privilégiumot a kancellária azonnal kiadja, de mint később a káptalan egy emlékiratában mondja, egy év után mégis megkapták a győriek; „ők tudják, hogy vették ki". 40 ) 1647-ben a város a privilegiumlevél birtokában eddigi szolgáltatásait is vonakodott teljesíteni. A káptalan egy emlékiratban felsorolja azokat a kötelezettségeket, melyeket a városiak a legutóbbi időben elmulasztottak: 1. a szentgyörgy-napi választásnál a bíró bemutatását ez évben „vakmerő képpen denegál36 ) Corpus Juris Hungarici: 1618 : XXVI. t.-c. 37 ) Corp. Jur. 1622 : L. t.-c. 38 ) Corp. Jur. Hung. 1625 : XVIII. t.-c. 39 ) Győri kápt. m. ltára Th. XVIII. Nro 2844. 40 ) Győri kápt. levéltár. Th. XVIII. 2834.
