Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
-sem, melynek igen sok esetben utánpótlást a felhúzódó horvátságból nyert, sőt a XVIII. században a kanonokok közt elég sok a német származású. De a város magyar lakossága közé az idegen katonaság s az utánuk húzódó idegen iparosok vegyülnek, akik az addigi békés harmóniát kétségkívül megbontják. A várparancsnokok pártját fogják a földesúr ellen a városi német polgárnak s így éleződik lassankint az ellentét. De a magyar polgárság részéről is látjuk az ellentétek kiéleződését köztük és a földesúr között. A török háborúk alatt a pusztítások elől a közeli falvak, vidékek nemessége a várba húzódik s ott polgárjogra tevén szert, részt kér a város ügyeinek intézésében. A XVII. század győri városi bírái között igen sok a nemes, akik nem szívesen alkalmazkodnak a káptalani földesúr jogaihoz s ahol csak lehet, igyekeznek megerősíteni a városi szabadságokat. E törekvéseket elősegíti II. Mátyás 1609 januárjában kiadott nyolc kiváltságlevele, amelyekben a király Győr város bírája és polgárai kérésére a török foglalás alatt elveszett szabadságokat pontokba foglalva megerősíti. E szabadságok szerint a győriek 1. közvetlenül a győri egyház káptalanától, mint földesuruktól függenek, 2. a földesúrnak évenkint 2 dámvadat, vagy más élelmiszerből álló ajándékot adnak karácsony táján, 3 szüretkor a boros edényeket saját szekereiken tartoznak ingyen Védenybe vinni, 4. a székesegyház és a kapu melletti Rába-hid javításánál segíteni tartoznak, 5. illő bérért a káptalan szükségére szekereket adnak. Ugyanakkor a király a polgárokat 6. felmenti minden tized, kilenced és quarta fizetési kötelezettség alól, 7. megújítja az árúmegállapító jogot és a polgároknak 8. évenkint 10 havi (július és augusztus kivételével) szabad bormérési jogot engedélyez, 9. katonai beszállásolás alól házaikat felmenti, 10. évenkint 6 vásárra és a szombati hetivásárra vásártartási engedélyt ad, II. Mátyás adja 1614-ben a hetedik: Magdolna napi vásár jogát is, 32 ) 11. felmenti a győri polgárokat adó, vám és egyéb illeték-fizetés alól, 12. a városházát kiveszi minden beszállásolás alól. 33 ) E kiváltságlevelek nem jelentették a török idők előtti jogállapot folytonosságának fenntartását, sokkal inkább hasonlítottak az Árpádok alatti állapotokhoz, azzal a külömbséggel, hogy akkor még az egyes jogosítványok gyakorlása nem volt annyira részletezve. A káptalan tiltakozott is e jogok érvényesítése és a kiváltságlevelek kihirdetése ellen, 34 ) de tiltakozása nem járt sikerrel. A város kihirdeti kiváltságait. 35 ) 3a ) Csizmadia i. m. 19. 1. 33 ) 1. a kiváltságleveleket Győr város levéltárában. ») Győri kápt. m. ltár. Th XVIII. 2781. 35 ) Lásd Bedy i. m. 134.
