Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

ADATTÁR - Dr. Jenei Ferenc: Győr szab. kir. város jubileumi ünnepségei

peljük ma. Történelmünkben csak az évszámok változnak, a kimagasló eseményekre ható tényezők majdnem mindig azonosak. Az évszázadok folyamán ez a város egyaránt ütközőpontja volt Keletnek és Nyugatnak. Egyaránt védte Nyugatnak és Keletnek érdekeit. De védte önmagát is, harcolt önmagáért is és elsősorban azért, hogy magyar tudjon maradni. Dicsőséges múltjának és hősies küzdelmének köszönheti, hogy kétszáz esztendővel ezelőtt, 1743 március 6-án Mária Terézia királynőnk a szabad és királyi városok rangjára emelte. Ez a királyi kegy biztosított jogot a városnak arra, hogy az ország közügyeibe teljes súlyával és szellemével beleszólhasson. Nagy emlékű királynénk a várost ezzel nemcsak múltjáért akarta jutalmazni, hanem biztosítani akarta jövő fejlődését is. Az elmúlt kétszáz esztendő megmutatta, hogy ez a város méltó volt a királyi kegyre. Falai közül mindig magyar szellemet árasztott anélkül, hogy száműzte volna onnan a nyugati kultúra eredményeit. Sőt ezt a kettőt mindig okosan összeegyeztetve, képviselte az európai kultúra érdekeit. Boldog vagyok, hogy ma én is együtt ünnepelhetek az ünneplőkkel és hogy a Magyar Királyi Kormány nevében lelkesen köszönthetem Győr szabad királyi várost és annak érdemes közönségét. Biztosíthatom róla a város minden polgárát, hogy a magyar nemzet sohasem felejti el azokat az áldozatokat, tetteket és küzdelmekét, amelyeket ez a város az egyetemes magyarság érdekében magára vállalt. Adja a Mindenható, hogy Győr városa a magyar tradíciókhoz méltóan folytathassa eddigi munkáját. Hosszantartó lelkes taps köszönte meg a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter elismerő szavait. Majd dr. Saly László prelátuskanonok emelkedett szólásra, hogy a győri Székeskáptalan, a város egykori földesura nevében elmondja üdvözlő beszédét. Tekintetes Közgyűlés! Szent Péter leszúrta vándorbotját a pogány római császárság fővárosában s Róma a kereszténység központja lett a világ végezetéig. Szent István tíz királyi várban maga mellé ültetett tíz püspököt és a tíz püspöki város él és virágzik több, mint 900 esztendeje. A királyi gyámkodásra századokon át szükség volt, a XV. században a püspök és az ő székeskáptalana vették át a királytól Győr városának vezetését, a XVII. századtól kezdve egymaga a székeskáptalan lett a város ura, mert a győri püspökök legtöbbnyire a királyi udvarban, székhelyüktől távol tartózkodtak, mint kancellárok és egyéb országos hivatalt viselő méltóságok. Közben Győr várából, városából a serdülő ifjúból erős férfiú lett, aki a maga erejében bízva kérte, követelte apai