Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

ADATTÁR - Dr. Jenei Ferenc: Győr szab. kir. város jubileumi ünnepségei

jussát a székeskáptalantól, mint hosszú századokon át gondozó édes szülőjétől. A szülők nem minden aggodalom nélkül bocsátják szárnyra a gyermekeket. 1743-ban, pontosan 200 évvel ezelőtt is voltak fájdalmas érzések, de szűkkeblűségről, haszonlesésről, önérdekről a győri székeskáptalant sem akkor nem vádolta senki, sem ma nem vádolhatja. Győr városa csekély ellenérték fejében megkapta a székeskáptalan összes jogait, kiváltságait, jövedelmeit, amellyel Győr városában csak rendelkezett. Minden hatalmat átadott a fejlődő városnak, a vagyonának pedig a nagyobbik részét. A városi polgárság intézi immár 200 éve a maga sorsát. Ez a történelmi fejlődés szükségszerű állomása volt akkor, ma pedig inkább átlátja a józan értelem, hogy egyedül a tömegerő hivatott és képes az emberiség boldogabb jövőjét előkészítő változásokra és nagyarányú alkotásokra. Hisszük, reméljük, s a győri székeskáptalan nevében imádságos lélekkel kívánjuk, hogy Győr szabad királyi városa a nemzet és a keresztény vallás szolgálatában betöltött dicsőséges múltjához méltóan támasztéka, erőssége, büszkesége legyen nagy Magyarországnak — időtlen időkig. A Székeskáptalan képviselőjének üdvözlő szavai után a Magyar Városok Szövetsége és minden magyar város képviseletében dr. Bódy László Budapest székesfőváros alpolgármestere köszöntötte Győrt: Mélyen Tisztelt Díszközgyűlés! Győr város közönsége ma ünnepli 200. évfordulóját annak a számára — de a nemzeti élet szempontjából is — sorsdöntő eseménynek, hogy Mária Terézia királynő az 1743. évi március 6-án kelt kiváltságlevelével a szabad királyi városok sorába emelte. Ez a királyi kiváltságlevél nemcsak az akkori városi jogállás legelőkelőbb fokát adta meg Győr város közönségének, hanem — az ezzel a jogállással együttjáró önkormányzat biztosításával — egyúttal irányt szabott e város jövő fejlődésének. Mit jelentett akkor ez az önkormányzat? Jelentette a városi közönség sorsát irányító hatóság megválasztásának a jogát, Buda kiváltságának mintájára a város függetíenítését a császári katonai parancsnokok fennhatósága alól, a közület jövedelmeinek a saját hatáskörében való biztosítását végül az akkori jogállás teljességét: a kegyúri jogok átengedését. Győr szabad királyi város története igazolja, hogy a város közönsége ezekkel a jogokkal mindenkor bölcsen élve olyan városi kultúrát fejlesztett ki a lefolyt 200 év