Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

ADATTÁR - Dr. Jenei Ferenc: Győr szab. kir. város jubileumi ünnepségei

templomok, urasági paloták, stílusos polgári házak emelésére, így fejlődik az ízlés, terjed a kultúra. A művelt emberek miatt több és finomabb árut kínál a bolt, több segéderővel dolgozik az iparos, több fajta kézműves nyer foglalkozást. És minél élénkebb a város forgalma, annál több embert vonz a maga bűvkörébe. A vásárok és látványosságok niind látogatottabbak, az árufelhozatal is élénkül. A fokozott forgalomhoz mindig több ember kell. Megindul a falu özönlése és növekedik állandóan a város jelentősége, híre és gazdagsága. És így lendül fel az egész ország a városok révén. így képződik egy újabb erőtényező, mely ellensúlyozza a birtokos osztály növekedő hatalmát. Egyensúlyban tartani az országot, ez a királyi hatalom feladata. Nem csoda hát, hogy bölcs királyaink IV. Bélától Mária Teréziáig szívesen látták és pártolták a városok fejlődését. Az a korszak pedig, melyben Győr városa szabadságjogait elnyerte különösképen kedvezett a városnak. Az ipar akkor kezdi útját a nagyüzem felé és a kereskedelmi szellem akkor kezd a nemzetgazdaság tengelyévé lenni. Kétségtelen: a városoknak nagy a nemzeti hivatásuk. Tele bizakodással reméli ép ez a korszak a jólétnek emelkedését a városoktól és Győr városa is boldog várakozással tekint jövője felé, amikor királyi szabadságlevelével elkezdi évszázados életének új szakaszát. Vájjon teljesültek-e a várakozások. A városoknak hivatásuk van. Nemcsak anyagi szempontból vagyis pénzben, gazdagságban kell az élen állaniok, de szellemi, erkölcsi, lelki értelemben is a városoktól várna irányítást és példaadást az egész nép. Vájjon hivatása magaslatán állt-e mindig a város? Az elmúlt kétszáz év mérföldnyi lépésekkel vitte előre az emberiséget. A haladásnak haszonélvezői a városok voltak. De adtak is a városok sokat az emberiségnek. Nem is szólva az ókor városairól, melyek az emberi haladás gócpontjai voltak. A Krisztus utáni időkben is a keresztény művelődés terjedésében a kolostorok mellett a városok adnak legtöbb szellemi értéket a világnak. Állandó kölcsönhatás észlelhető város és vidék között. A faluból jő az élelem, a nyersanyag és mindig új népelem a városba és ahogy a termeivényt feldolgozza a város ipari cikké, úgy átvesz a faluból népi és nemzeti ihletet, színt, dallamot, őseredeti művészi elemeket és azokat magasztosabb, finomabb formába önti. A falu inspirálja, termékenyíti a várost, onnan nyer kifogyhatatlan lelki és anyagi utánpótlást, viszont a városba jár a falu népe, nemcsak venni és eladni, de tanulni, látni, magasabb életformában, finomabb ízlésben gyönyörködni, sok értelmi kiccsel gazdagodni. Győr szabad királyi város is rohanva halad. Duzzad, nagyobbodik. Két évszázaddal ezelőtt legfeljebb 10.000 lakosainak száma, 1900-ban közel harmincezer,