Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

ADATTÁR - Dr. Jenei Ferenc: Győr szab. kir. város jubileumi ünnepségei

állását, ki csodálkozhatik rajta? Abban az időben a kanonokok testülete, vagyis a káptalan nemcsak a püspök tanácsadó testülete, támasza az egyházkormányzatban s a zsolozsma végzésével égi kegyelemnek eszközlője, hanem a mai közjegyzők hivatalát látja el s így fontos jogi közeg. Végrendeletek, adásvételi szerződések, okirati másolatok a káptalan pecsétjével nyernek hitelességet és törvényes érvényt. Okiratoknak hivatalos őre egyben és számos nemesi család és más közület a székeskáptalan őrizetére bízza egész irattárát. Fontos szerep volt ez főkép akkoron, mert a töröktől visszahódított országrészeken ősi okmányok alapján követeli jussát a beözönlő telepesek ellenére a magyar nemesség. Súlyos hivatása tudatában féltékenyen őrzi és keményen védi tehát a győri székeskáptalan földesúri jogát. De végül megérzi a káptalan is a polgárság is, hogy az olcsó megegyezés a drága pereskedélsnél sokkal jobb és mivel Mária Terézia királynő uralkodása kezdetétől maga is sürgeti a kibékülést: 1743. január 30-án létrejön az egyesség. Ugyanezen esztendő március 6-án tehát Bécsben aláírja az uralkodónő azt az okmányt, mely Győr városát a szabad királyi város jogaiba helyezi. A város közigazgatása, bíráskodása, gazdasági és kereskedelmi élete ezentúl független minden földesúri és minden vármegyei hatalomtól, közvetlenül a király fennhatósága alá kerül. Nemesi címert kap akkor a város és az általa kiadandó okmányok alá piros viaszba nyomhatja hivatalos pecsétjét. Győr megszűnt mezőváros lenni és megindul a fejlődés útján a modern nagyváros dicsősége felé. A város általában nemzetek életében az emelkedésnek v fokozatát jelenti. Amint a nomád pásztorkodása után felfelé való ívelést jelent a földmívelés űzése és falvakban felepedés, úgy-a termeivények ipari feldolgozása és a különféle kereskedelmi cikkek árusítása magasabb életszintet eredményez. Ezt a magasabb lépcsőfokot képezi a város. Időrendben a város elsősorban vár. Hadászati hely, melynek feladata megoltalmazni az egész környező lakosságot az ellenség betörésétől. Háborúk idején a falvak többnyire elpusztulnak, csak a városok sáncai, kőfalai nyújtanak védelmet az emberi élet s az emberi értékek számára. Ahol több a biztonság, ott több a lehetőség a kézmíves ipar és a kereskedelem számára. Arra is alkalmas az ilyen erős hely, hogy az egyházi és világi hatóság innen igazgassa az egyház- illetőleg vármegye életét. Hol a nép vezetői laknak és hol a lakosság magasabbrendű foglalkozást űz, ott a művelődésnek különféle szervei is megtelepszenek. A városban vannak az első iskolák, ott létesülnek különféle intézmények, szerzeteszárdák, kórházak, menhelyek. A városi élet magasabb szintje indítást ad nagyobb építmények,