Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

ADATTÁR - Dr. Jenei Ferenc: Győr szab. kir. város jubileumi ünnepségei

és kereskedők tömegével. A város lakossága azonban több jogot igényel mint a falu pórnépe. Országos vásárok és heti piacok tartására, út- és révvámok szedésére, adómentességre, önkormányzatra vagyis bíró, jegyző, esküdtek szabad választására jogot kívánt a városi polgárság. A tatárjárás pusztításai után különösen fellendült országszerte a városi élet. IV. Béla tapasztalatból tudta, hogy csak kőből épített várfalak képesek védelmet nyújtani az országnak vad népek betörése ellen és csak a várfalak közt fejlődő ipari és kereskedelmi élet és szabad polgárok gazdagsága és erényei oltalmazzák a királyi jogokat önző oligarchákkal szemben. Ezért osztogatta szívesen a városi privilégiumokat és ruházta fel szabadalmakkal a jelentősebb városok polgárait. Győr méltán várta, hogy rákerül a sor. De ez már csak utódja, V. István király idejében történt 1271-ben. Boldogan könyvelte el a három folyó városa a királyi kegyet és úgy hitte már végleg eljutott a célhoz. Mégis majdan 500 évig kellett várnia, harcolnia, míg odáig jutott. Előbb a szomszéd városokkal, Pozsonnyal és Sopronnal való vetélkedésben alul kellett maradnia. A két nagy Anjou király uralkodása bármennyire fellendítette az országot, Győr városát a szabadságjogok kivívása terén nem vitte előbbre. V. István bullája feledésbe ment. Megcsonkított jogokkal nem sokra ment a város. Átutazó kalmárokat nem kényszeríthetett Győr bírája az áruk lerakására és a vásárok hasznából súlyos részesedést szedett el a királyi tárnokmester. Győr polgársága tovább harcolt, tovább csalódott. Más városok Zsigmond királytól jogot nyertek követek küldésére, Győr nem képviselhette magát az országgyűléseken. Zsigmond lánya, Albrecht király özvegye odáig ment, hogy többek között Győr városát is zálogba adta III. Frigyes német császárnak. Hét év multán visszaszerezte ugyan Hunyadi János, de mivel a visszaváltást a püspökség és káptalan pénzáldozata tette lehetővé, a város földesúri hatalom alá kerül. Előbb a püspökségi uradalom, később, midőn Győr végvárrá lett s a győri fellegvárból kiszorítja a püspököt a végvári kapitányság, a székeskáptalan földesúri joghatósága alá jut. így marad két hosszú évszázadon át. Közben kétszer dúlja fel, sarcolja meg a várost a török. A többnyire idegen várparancsnokság önkénye ellen gyakran együtt harcol a polgárság a földesúrral. De előbb-utóbb éles ellentétbe kerül egymással a káptalan és a fejlődő Város. Szítja ezt a harcot sokszor a várparancsnokság is. A török veszedelem elmultával a szabadságharcok is súlyosan károsítják a békés lakosságot. S amidőn végül is békességet élvez az ország, kiújul a küzdelem a városi jogokért a székeskáptalannal szemben. Ez is védi évszázados jog-