Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Tomaj Ferenc: Győr népessége Mária Terézia korában
különösen lovat. Ez utóbbiak száma 4—5000-re tehető, nagyrészük a magyarországi és oláhországi ménesekből való, amely még soha nyerget és hámot nem látott. 27 ) A kereskedők fele a városokban segéd nélkül dolgozott és a kereskedő inasok száma is jelentősen kisebb volt az iparban foglalkoztatott inasok számánál. A 18. században hazánkban a kereskedelem fő útvonala a Duna völgye volt, s itt találjuk természetszerűen a legjelentősebb kereskedelmi gócpontokat is. 28 ) Ilyen kereskedelmi gócpont volt Mária Terézia korában már Győr városa is, amelynek a folyóvíz melletti fekvése és az a körülmény, hogy az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonal rajta keresztül vezetett, már a középkortól kezdve magától értetődővé tette kereskedő és ami ezzel együtt jár ipari jellegének kifejlődését. 29 ) Győrött 1777-ben a kereskedők száma 259, míg 1782-ben jelentősen több, 368 volt. Az összlakossághoz viszonyítva a kereskedők száma Győrött 1777-ben 2.2, míg 1782-ben 3.0% volt. Győrváros kereskedő népességének arányát a jelentősebb szabad királyi városok megfelelő adataival összehasonlítva azt látjuk, hogy Győr e tekintetben is az élvárosok között halad. A város neve Kereskedők az össznépesség számához viszonyítva 1777. 1782. Pest . / 3.8 2.6 Újvidék 2.8 2.5 Komárom 2.4 4.8 Buda .1.4 1.4 Győr 2.2 3.0 Debrecen 1.1 0.8 Kassa 1.0 1.1 Pozsony 1.0 1.1 Ha azt vizsgáljuk, hogy Győrött hogyan oszlott meg az önálló kereskedők, segédek és az inasok száma, és hogyan fejlődött a két összeírás között, az alábbiakat találjuk: önálló keres- kereskedő- inas összesen kedő segéd 1777-ben 195 39 25 259 1782-ben 283 41 44 368 Az ipari és kereskedő jellegű városok gazdasági életében már a 18. században is jelentékeny szerep jutott a munkásoknak és napszámosoknak. Győrött 1777-ben 1.854, öt évvel később 27 ) Birkás Géza: Egy elzászi francia nemes dunántúli utazása a 18. században. (Győri Szemle 1932. évf. 154. o.) 28 ) dr. Thirring Gusztáv: Városaink lakosságának kereseti viszonyai a 18. század második felében. 29 ) dr. H. Pálffy Ilona: Győrváros iparosai, kereskedői és mezőgazdasága 1828-ban.
