Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban I.

cïrta: Jláni C^figjj.es. 1. Győr nevét a történelem vitte be a világ figyelmébe és köztudatába, de egyúttal az irodalomba, a költészetbe is. A város eleste és felszabadulása olyan nevezetes események voltak, hogy még évszázadok múlva is izgatták a képzeleteket. Győr másodszor is világhírnévre vergődött a francia invázió és az utolsó nemesi felkelés által, és ezért 1809, a város ostroma és meghódítása, Napóleon és a franciák győri időzése megörökítésre találtak a magyar verses és prózai irodalomban is. Tudomásom szerint Virághalmi Ferenc (1824—1875.)

1

) volt az első, aki városunk történetéből, még pedig a török háborúk korából, merítette regényeinek tárgyát. Két történeti regényt írt Győr múltjából. Virághalmi Ferenc nem volt győri születésű, de már négyéves korában költözött be özvegy édesanyjával Komáromból Győrré. Virághalmi, azelőtt Blumentritt, itt járt iskolába, itt töltötte ifjúkorát és mindvégig, haláláig győrinek vallotta magát. Milyen lehetett az a város, amelyet ő megszeretett és amelyet műveiben dicsőített? Magda Pál

2

) soproni tanár könyve, amely 1819-ben jelent meg, ad erről felvilágosítást. Győr vármegyéről és Győrről a következőket mondja: Valamint a gabona és bortermesztés körül igen szorgalmatoskodik a nép, úgy a hajókázással és kereskedéssel, mellyel szép virágzásban van, kivált a közép pontján, Győrött, sokan foglalatoskodnak. A tudományok körül a Győri virágzó tudományos intézetekben sokan fáradoznak, úgy hogy itt még más Vármegyék is keresnek világosságot. Győrött a legnagyobb a pallérozottság. — A győriek igen szép magyarsággal élnek. — Győr vármegyében Szent Márton és Győr között két Baráton és három Nyúlon szántanak. 1

) Lám Frigyes: Virághalmi Ferenc. Különlenyomat a győri m. k. áll. leánygimnázium 1926/27. évi értesítőjéből. *) Magda Pál: Magyarországnak és a határ őrző katonaság vidékének leg újabb statisztikai és geographiai leírása. Pest, Trattner betűivel és költségével. 1819.